A lányos anyukák ha benéznek gyermekük ruhásszekrényükbe, biztos hogy találnak rengeteg virággal díszített kis ruhát a Hello kitty-s "szépségek" mellett. Régen a szőttesek, fazekas tárgyak , bútorok vagy akár a kapufélfa díszítések között találunk számos növényi ornamentika motívumot , ugyanúgy , mint minden ruhán.

Ezek a jelképek olyan természetességgel hordozzák jelentéseiket, hogy értelmezésük kézenfekvő (lenne). A régi emberek még beleszülettek a hagyományba, a környezetük rendezettségének élményét is adó tárgyak megalkotásához szükséges tudást mozdulatról mozdulatra adták át, tehát számukra ezek a szimbólumok nem maradtak némák, mint a mai kor embere számára..

A magyar parasztság a múltból nemcsak egy-egy motívumot, emléktöredéket hozott magával, hanem az egész motívumkincsben, mint összefüggő jelrendszerben benne lappang archaikus világszemléletének sok alapvető eleme is. Ez a világlátás, a jelekben rögzített és jelekkel közvetített tudás pedig ma is érvényes üzenettel szól az ember helyéről a világmindenségben: feladatáról, lehetőségeiről, természethez való viszonyáról, a természetben és az ember önnön természetében fellelhető törvényszerűségek megfigyeléséről és alkalmazásról, a természetben természetesen és a természettel való együttélésről

A faragott tárgyakon, fazekasok által készített edényeken, kapufélfákon, kályhacsempén, szűrhímzésen a minta nem pusztán díszítés, hanem sokkal inkább képi üzenet.Ezért beszélhetünk úgy a népművészetről, mint a magyar nép szakrális művészetéről. A művészet célja, hogy az ember a lényeglátását megőrizze és segítse, hogy ne veszítse szem elől a rendet és a létfeladatát, az élet lehetőségeit.Régen a mágikus-szimbolikus gondolkodás áthatotta az emberek mindennapi életét. A mágikus gondolkodás és a művészet még kart karba öltve, szétválasztatlanul működött a létezésben.

Mostani cikkemben konkrétan a tulipán különböző formáiról írok (érintve a szív formát)..Lássuk ezek jelentését konkrétan:

A tulipán az egyik legrégebbi díszítőelemünk, a népi művészetünk leggyakrabban alkalmazott motívuma. Kimondhatatlanul sok formája, változata van, már maga is egy kompozíció, ugyanakkor áttételes jelképként is kiválóan használható. Szirmai hasonlítanak a női test kontúrjához, ilyen esetben a nőiességet, termékenységet jelképezheti, de jelentheti a feltárulkozást, a befogadást is. Olyan női jelképről van szó, amely egyben költőien átfogalmazott vulva ábrázolás, vagyis a tulipánt lényegében a két széttárt combnak és az "élet kapujának" ikonikus ábrázolása.

"A nő képessége a befogadás (információ befogadás), elfogadás, odaadás és a teremtés,(materializálás). A nő arra született, hogy befogadni, megnyílni, szeretni, a szeretet általönmagát tudatosan átadni, a szeretet által egységet (párkapcsolati, alapított családi egységet)létrehozni, teremteni, szülni, újjászületni képes legyen.Természetesen nem bármit befogadni, s nem bármi felé nyitott lenni, s nem bárminek átadni magát. Hanem: a férfin keresztül az isteni igazságnak, a kiegyenlítődésnek. A férfi által a valódi, tiszta értelem fényének. Minden nő spirituális útja a „férfin keresztül” vezet. De nem úgy, hogy átgázol rajta, hanem, hogy befogadja, megismeri. Párkapcsolati életük során folyamatosan magához kapcsolja odaadó szeretetével, és visszakapcsolja az ősi egységhez, a Nagy Egész -hez. Így teljesednek ki mindketten. Ez nem misztikum. Ez szellemi, lelki,gyakorlati életfeladataink egyike. A nőnek, hogy a fénytől, tehát az értelemtől, az objektívátvilágítástól, az önmegváltási információktól megtermékenyülve: teremtsen." Joó Violetta: A nő mágiája és felelőssége

És pontosan ezt a beavatást adják meg ezek a régi motívumok (a Hello Kitty-vel ellentétben). Tulipánokkal, más motívumokkal kiegészítve utalhatunk életkorokra, életkori sajátságokra, jellemekre, emberek közötti kapcsolatokra.A tulipán tehát a leányt jelképezi, a szív a legényt jeleníti meg. Azok a tárgyak amelyeken ezek előfordultak elsősorban tehát nem használati tárgyak voltak, hanem mint a két nembeli fiatalok közti szerelmi kapcsolat és egybekelési szándék nyilvános jegyei, valamint státuszszimbólumokként nem pusztán társadalmi és dekoratív funkciót kaptak, hanem minden vésett díszítőelemnek: a hármastulipánnak, az egymásnak fordított páros szilvamagnak, fenyőágnak, rózsának jelentése és jelentősége van. A tulipánba például gyakran szilvamag kerül, így lesz a tulipán a női szeméremtest, a mag pedig a termékenység szimbóluma. A szív megjelenhet a férfi lábai közt is, s arra is van emlékünk, hogy szívet virággá továbbfejlesztő motívum neve "tökös" volt.

Tulipánok a képek sorrendjében balról jobbra:

Villás tulipán: 10-12 éves leányka, érintetlen állapota.

Hegyes tulipán 1854-ből: 13-15 esztendős leányka, „kinek már szökik ki a csicse s ezután már nehezen ül otthon”.

Lándzsás facsart tulipán: 16-17 éves nagyleány, konfirmált már, jár hozzá a legények serege!

„Ha még egyszer lány lehetnék,
Megválogatnám a legényt,
Megválogatnám a legényt,
Mint a piacon az edényt.”

Lándzsás tulipán 1827-ből: a nászéjszakát éppen megélő, „félkontyot menyasszony” jelölője.

Ajakos tulipán: az áldott állapotban lévő menyecske megszemélyesítője, „amikor nő a ház eleje”.

Fias tulipán 1860-ból: az áldott állapotú anyában már teljesen kifejlődött a magzat, a viráganyában mát teljesen kinyílt a kis virág.

Facsart tulipán szintén a XIX. századból: az e- világra születés folyamata, a viráganya kifacsarja kis virágát. Minden édesanya szüléskor ugyanezt éli meg.

Kifacsart tulipán: a viráganya öregszik, nem szülőképes már! Újra előtérbe kerül a szűz állapota, ám most az élete végéhez közeledő években:

„ Öregasszony nem jó zsáknak
Sem abrakos tarisznyának”

Szakállas tulipán: az élet kereke nem áll meg. Ami egyszer fent volt le is fordul. A már nagyra nőtt, fiatal tulipán folytatja anyja munkáját, míg az elöregedett viráganya lehull róla és őssé válik. Földanyánk minden év tavaszán újranöveszti magából, magból, az életet.