A hosszú élet titka

Szent–Györgyi Albert szerint a C-vitamint alapvető élelmiszerként kellene tekinteni, mert lehet, hogy ez jelenti a kulcsot a hosszú élethez. Az emberi szervezet ugyanis nem képes ezt az anyagot kellő mértékben előállítani, így azt kívülről pótolni kell.

Talán ő maga is ezért fogyasztotta az ajánlott napi mennyiség tizenhétszeresét. A hosszú életnek sokféle receptje van szerte a nagyvilágban, csupán körül kell néznünk…
Lényeg a filozófia?

A világon minden kultúra egyik központi kérdése a halhatatlanság, és a hosszú, egészséges élet. Az Ájurvéda tanításai szerint csak testünk, lelkünk, és elménk megtisztulása után léphetünk rá a hosszú élet útjára. A test megtisztulásának módja az Ájurvéda szerint lehet hányás, beöntés, gyógynövények inhalálása és vértisztító kúra alkalmazása. Meditáció és relaxáció segítségével találjuk meg elménk nyugalmi állapotát, ami a mentális tisztulás alapfeltétele. Önfegyelemmel és tudatos életvezetéssel érhetjük el, hogy tiszta szellemi állapotba kerüljünk, amikor a lélek nyugalmát már nem zavarja semmilyen kötődés és feszültség.
Vagy a megoldás a tányérban van?

Japánban találkozhatunk sok aktív és egészséges, szép kort megért emberrel. Ők azt állítják, hogy éltes korukat a tengernek köszönhetik, a nagy mennyiségű hal és tengeri herkentyű napi fogyasztása mellett étrendjükben gyakran szerepel alga, amiben rengeteg a jód, magas C-vitamin tartalommal bír, és nagy adag fehérjét is tartalmaz. Számos távol-keleti országban fogyasztanak teknőst, ami szerintük megőrzi fiatalságukat, mert a teknőshús nagyon sok kollagént tartalmaz és tudjuk, hogy ez az anyag őrzi meg bőrünk fiatalságát..

De ennél van még érdekesebb is! A Himalájában élő hunza nevű népcsoport egy a világtól sokáig elzárt völgyben él, nem ismerik a rák egyetlen formáját sem, és talán ők élnek a földön a leghosszabb ideig. Átlagéletkoruk 100 évre tehető, ráadásul a hegyvidéki tűző napsugár ellenére valódi életkoruknál legalább húsz évvel néznek ki fiatalabbaknak. Kincsként őrzik kajszibarackfáikat, mert egész életüket erre a növényre alapozták. Nemcsak a gyümölcsöt fogyasztják, hanem magjából olajat préselnek, a mag belső részét lisztté őrlik, és ebből sütnek kenyeret. Nem ismerik a cukrot, a fehér rizst, és nagyon kevés húst fogyasztanak. Hajnalban kelnek, keményen dolgoznak magaslati kertjeikben.
Bulgáriában minden 600. ember megéri a 100 évet. Alig, vagy egyáltalán nem esznek húst, annál inkább sok zöldség, méz, savanyú káposzta, napraforgómag kerül az asztalra. Méltán híres mindennapi eledelük a kefir és a joghurt.

A Földközi-tenger partjain fekvő országok sem panaszkodhatnak életkilátások tekintetében. Lehetséges, hogy a kellemes klíma, vagy az ott termő olajfák adta olaj nyújt életerőt számukra. Az általuk csodaszernek tekintett olívaolaj nélkülözhetetlen a méltán híres mediterrán konyhaművészetben. Náluk is jellemző a sok hal, a zöldség- és gyümölcs fogyasztása.
A fentiek ugyan nem adnak garanciát, de nem kell nagy bölcsesség ahhoz, hogy belássuk, a kiegyensúlyozott, mértékletes evés, ivás, alapvetően befolyásolják életünk hosszát és minőségét. Nem szabad elfeledkeznünk azonban arról, hogy lelki egészségünk ugyanolyan jelentőséggel bír, hiszen valamennyi betegség lelki okokra vezethető vissza.

A hosszú egészséges életre nincs biztos recept, és igaz, hogy a genetikai tényezők is befolyásolják életünk hosszát. Azonban rajtunk is múlik, hogy a genetikailag rögzített időtartamot a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk, és ebben a világban töltött időnk egészségben teljen el. Ezzel nem csupán önmagunknak, hanem szeretteinknek is tartozunk!

Forrás: http://www.gondtalanfogamzasgatlas.hu/noi_lelek/1/A_hosszu_elet_titka

Kép forrása: http://megvilagosodott.blog.hu/