Lezajlott a Magyar Fenntarthatósági Csúcs harmadik találkozója, amely ez alkalommal a társadalom egyik szegmensét, az üzleti szektort hívja párbeszédre. Oldalunkon részletes, folyamatosan frissülő beszámolót közlünk a konferenciáról, kérjük, kísérje figyelemmel!
Az üzleti élet szereplőinek felelőssége és cselekvési lehetőségei egyértelműen meghatározóak a fenntartható fejlődés szempontjából. Mit tesznek, mit tehetnek még a profitérdekek szorító kényszerében a gazdaság szereplői azért, hogy szűkebb és tágabb világunk hosszú távon megmaradjon.
Hogyan egyeztethető össze az üzleti érdek a környezet, a természet, a másik ember, és a többi üzleti szereplő érdekeivel? Példák sokaságán keresztül ismerkedhetünk meg a gyakorlattal, az egyre gyorsabban változó, új, felelős üzleti gondolkodásmóddal. A konferencián dialógusokban beszéljük meg, mit és hogyan lehet még tenni úgy, hogy az üzlet és természet érdekei ne sérüljenek, hogy mindenki sokkal boldogabb és elégedettebb legyen egy harmóniára épülő világban.
2010 novemberében széles körű társadalmi párbeszéddel indult az „Első Magyar Fenntarthatósági Csúcs” konferenciasorozat. A rendezőknek nem titkoltan az volt a céljuk, hogy a globális, nagy találkozók sorába beillesszék a nemzeti párbeszédet, tudatosítva, hogy minden egyes nemzetnek, embernek, nekünk magyaroknak is van mit tennünk a globális és helyi negatív folyamatok feltartóztatása és a trendek megváltoztatása érdekében. 2011-ben a második Fenntarthatósági Csúcs a cselekvésre, az egyén felelősségére fókuszált. A ma zajló harmadik találkozó pedig az üzleti szereplők felelősségét helyezte a középpontba.
A konferencia védnökei, akik egyúttal vitaindító előadásokat is tartottak a konferencián: Láng István akadémikus, a Brundtland Bizottság tagja, László Ervin, a Budapest Klub alapító elnöke, a Giordano Bruno Globalshift Egyetem Kancellárja és Juhász Árpád geológus. Mindhárman független gondolkodók, nemzetközileg elismert tudósok, akik nevüket adták a hazai nagy seregszemléhez.
A téma annál is inkább aktuális, mert hamarosan kezdődik az ENSZ következő klímakonferenciája a katari Doha városában. A korábbi, Rio de Janeiro-ban rendezett klímacsúcs kudarca után a szakemberek már nem várnak megállapodást, így egyre erősödik az a nézet, hogy a kormányok és a nagy nemzetközi szervezetek helyett a civil szervezeteknek, magáncégeknek és az egyes embereknek kell kezükbe venniük a klímaváltozás elleni harcot. Hasonló álláspontra helyezkedett és a változáshoz szükséges szemléletmód fontosságát hangoztatta László Ervin is a Piac&Profit által szervezett szeptember végén tartott előadásában. (Melynek beszámolóját itt olvashatja.)
A világhírű professzor szavait a Világbank legfrissebb jelentése is alátámasztja. A Potsdam-i Klímakutató Intézet adataira támaszkodó jelentés szerint a globális felmelegedés okozta klímaváltozás az előrejelzéseknél gyorsabban és rombolóbb erővel következik be. A Világbank jelentése szerint ugyanis a jelenlegi szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátási trendje lehetetlenné teszi a korábban Kyoto-ban lefektetett cél teljesülését, azaz hogy az évszázad végéig a Föld átlaghőmérséklete ne emelkedjen 2 Celsius foknál többet. A legfrissebb modellek szerint azonban az emelkedés szintje az évszázad végére eléri a 4 Celsius fokot, amelynek beláthatatlan következményei lesznek civilizációnkra.
A klímaváltozás miatt felboruló megszokott időjárási trendek következtében tartós és rendkívüli hőhullámokra kell számítani a trópusi zónákban. A mérsékelt égövi régiókat az egyenetlen csapadékeloszlás miatt kialakuló tartós szárazságok sújtják majd. A legfontosabb érintett régiók: az Egyesült Államok középső része, Kína és India, illetve Európa déli- és keleti része. A jelentős terméskiesések miatt a mezőgazdaság nem lesz képes ellátni a lakosságot élelmiszerekkel, amelyek árai az egekbe szöknek majd. Az éhínségek és a felmelegedés, illetve a tengerszint emelkedése miatt lakhatatlanná vált területek lakossága elmenekül otthonaiból, amely soha nem látott mértékű több százmilliós népvándorlást indít el világszerte.
A változás már feltartóztathatatlan, de a Világbank szerint egyetlen esetben még kontrollálható lenne a felmelegedés, ha az elkövetkező évtizedekben felhagynánk a fosszilis energiahordozókra alapozott nagy energiaigényű fogyasztói szokásainkkal, gazdaságunkat és életünket pedig fenntartható alapokra helyeznénk.
Forrás: http://www.piacesprofit.hu/klimablog/itt-az-ido-a-cselekvesre/
TOP 5
