Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

kina_afrika.jpgMiközben Kína júliusban Pekingbe invitált számos afrikai államfőt és más vezetőket egy fontos nemzetközi fórumra, az Egyesült Államok külügyminisztere maga vállalkozott egy hosszabb afrikai körútra, többek között a gazdasági kapcsolatok előmozdítására. Eközben egy felmérés kiderítette, hogy a kínai befektetők számára továbbra is Nyugat-Európa az első számú célpont.

Vajon Kína válik-e Afrika új gyarmatosító urává? Elszívja-e Peking az erőforrásokat azért, hogy saját gazdasági növekedését ösztönözze, miközben csak keveset ajánl fel értük  cserébe? – tette fel a kérdést a BBC News brit tévé pekingi tudósítója. Vagy vajon a Nyugat aggodalmainak ad tápot, hogy Kína rohamosan Afrika új hatalmává válik, a „nagyobb egyenlőségen” alapuló viszonyra építve, egyszersmind aláaknázva a Nyugat befolyását a kontinensre? – folytatta a kérdésfeltevést Damian Grammaticas, aki rámutatott: Tény, hogy Kína reális erő Afrikában, és arra hívta fel a figyelmet, milyen sok afrikai államfő és más magas rangú vezető vett részt Pekingben a Kínai-Afrikai Együttműködési Fórumon, miközben pár napra rá Hillary Clinton amerikai külügyminiszter indult afrikai körútra.

A pekingi rendezvénnyel kapcsolatban a hivatalos szócsőnek számító Új Kína hírügynökség nem fukarkodott a szavakkal, amikor az Afrika-Kína közti kapcsolatokból származó előnyöket dicsérte: „Az Afrika által eddig exportált nyersolaj, ásványi anyagok, acél és mezőgazdasági termékek aktív szerepet játszottak abban, hogy növelték a kínai nép megélhetését. Ugyanakkor Afrika a kínai termékek számára is nagy potenciállal bíró és nélkülözhetetlen piac. „Kína látja el Afrikát a számára szükséges termékekkel és technológiákkal” – írja az Új Kína, amely nem mulasztotta el arra is felhívni a figyelmet, „Peking segíti Afrikát abban, hogy növelje termelő kapacitását, korszerűsítve az infrastruktúráját és fejlessze a feldolgozó iparát.”    

Ám a pekingi fórumon Hu Csin-tao kínai elnök még konkrétabban beszélt afrikai hallgatósága előtt: A következő három évben a kínai kormány öt prioritásnak számító területen hoz intézkedéseket az afrikai fejlesztés és a kínai-afrikai stratégiai partnerség előmozdítására – fejtegette. Többek között 20 milliárd dollár összegű hitelt folyósít afrikai országoknak az infrastruktúra, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, valamint a kis és közepes méretű vállalatok fejlesztéséhez. Mezőgazdasági technológiai központokat épít a gyártási kapacitás bővítésére. Ehhez kapcsolódva 30 ezer afrikait képez ki különböző ágazatokban és 18.000 kínai állami ösztöndíjat ajánl fel, további kulturális és szakmai képző intézeteket létesít. Mindez azért, hogy megmutassák: Kína más mint a gyarmati hatalmak. Hu Csin-tao még azt is felsorolta, hogy Kína az utóbbi időben több ,mint 100 iskolát, harminc korházat, harminc maláriaellenes központot és húsz mezőgazdasági technológiát bemutató központot hozott létre Afrikában. Közel 40 ezer afrikainak nyújtott szakmai képzést és több mint 20.000 állami ösztöndíjat biztosítot afrikaiaknak.  

Ami pedig a kereskedelmi és tőkekapcsolatokat illeti, az afrikai-kínai kétoldalú kereskedelem növekedése rendkívül figyelemre méltóan alakul. Ennek értéke 2000-ben – a CCNT kínai tévé adatai szerint - még csak 10 milliárd dollár volt, 2011-ben pedig már meghaladta a 166 milliárd dollárt. Ezen belül Afrika Kínába irányuló exportjának értéke meghaladta a 93 milliárd dollárt – egészítette ki az adatot az Új Kína hírügynökség. Ami pedig az afrikai országokban megvalósított kínai közvetlen befektetéseket illeti, ezek volumene 2011-ben – a China Daily 2012. augusztus 2-I jelentése szerint – már meghaladta a 15 milliárd dollárt, és ötven afrikai országban beindított projektek finanszírozásához járulnak hozzá. A befolyásos kínai lap megjegyezte, eddig több mint kétezer kínai vállalat fektetett be tőkét Afrikában.

Ám a BBC News által idézett több afrikai illetékes a kínai befektetések hátulütőire is rámutatott. Az angol globális tévé már az egyik tavalyi adásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Etiópiában ugyan kínaiak építik az Afrikai Unió új székházát, akárcsak az utakat, hidakat, más projekteket szerte az országban. Ez rendben is van. De neheztelést, vitát váltott ki, hogy miközben a kínaiak hatalmas területeket vásárolnak fel élelmiszerek termelésére, a megtermelt élelmiszereket a saját hazájukba szállítják. Ez pedig neheztelést vált ki az etióp farmerek körében. Zambiában a baromfitenyésztők panaszkodtak amiatt, hogy az ágazatban megvalósított kínai befektetések „közvetlen és tisztességtelen versenyt” jelentenek számukra. „E kínaiak azért jöttek ide, hogy befektessenek – panaszkodott egyikük –, de ők valójában eladni, értékesíteni jöttek.”A kínaiak persze tagadják, hogy tisztességtelen versenyt folytatnának – mutatott rá a BBC News, s azzal érvelnek, hogy „egészséges állapotban” tartják a zambiai baromfipiacot. Mások amiatt panaszkodtak, hogy egyre több kínai kiskereskedő jelent meg a zambiai piacon. Több bíráló pedig azt tette szóvá, hogy számos kínai vállalat a saját dolgozóit hozza be az országba, de a bérüket a kínai bankjukba utalják át, ily módon korlátozva a cash flow-t Afrikába. Azt is felpanaszolták, hogy a kínaiak nem adják át a szakmai tudásukat az afrikai dolgozóknak, akiknek a jogait nem tartják kellőképpen tiszteletben.

Ugyancsak a BBC News egyik korábbi adásában dél-afrikai illetékeseket idézett, akik szerint az ország textiliparát megfojtja a Kínából érkező import. Idézte Michael Bargraimot, a Fokvárosi Kereskedelmi Kamara elnökét, aki elmondta, családja és sok százan mások egyszerűen képtelenek versenyezni a textilipar területén. Családi tulajdonú ruhagyára kénytelen volt leállni, több mint 100 éves működés után. Úgy becsüli – anélkül, hogy konkrétan a kínai versenyre utalt volna -, Dél-Afrika nyugati fokvárosi tartományának ipara ma már csak az egytizedét jelenti annak, ami a virágkorában volt. Tony Ehrein Rich, a Dél-Afrikai Szakszervezeti Kongresszus képviseletében úgy becsülte, csupán a nyugati fokvárosi régióban több mint 120 ezer munkahely szűnt meg a ruházati iparban az utóbbi öt évben. „Mindenképpen képtelenek vagyunk versenyezni Kínával Dél-Afrikában, ahol mi betartjuk a munkaügyi előírásokat és a dolgozók jogait.” „Ki kellene szorítani őket a piacainkról” - fenyegetőzött. És folytathatnánk a kínaiak elleni panaszokat.  

Nigériában a bevándorlási hatóságok tartóztattak le 45 kínai állampolgárt, amiért illegálisan textiltermékekkel kereskedtek. Az északi Kano város piacán érték őket tetten.  Emmanuel Brisca Ifeadi, a helyi bevándorlási hivatal főnöke kijelentette:” Nem engedjük meg, hogy a kínaiak azért jöjjenek Nigériába, hogy textiltermékeket árusítsanak a nigériai piacon. Továbbra is szemmel tartjuk, letartóztatjuk és kiutasítjuk az ilyeneket az országunkból” – szögezte le. Hozzátette azonban, azok a külföldi állampolgárok, akik azért jönnek Nigériába, hogy ott befektessenek és nigériakat foglalkoztassanak, szívesen látják és a szövetségi kormány támogatja őket.”  ,

A BBC News pekingi tudósítója arra hívta fel a figyelmet, Afrika számos részében továbbra is aggodalmak mutatkoznak amiatt, hogy szó sincs kínai vonatkozásban egyenlő cseréről, a befektetési szerződések homályosak, gyakran nyitottak a korrupcióra, a kínai infrastrukturális projektek megvalósításához gyakran inkább kínai dolgozókat importálnak, semmint, hogy helybelieket oktatnának szakképzettség megszerzésére. Arra is felhívta figyelmet, hogy kínai cégek vélhetően ki is zsákmányolják a helybeli dolgozókat, a kínai olcsó termékek pedig aláaknázzák Afrikának azt a képességét, hogy saját iparágakat fejlesszen ki, a kínai közreműködéssel épülő új utak, vasutak és kikötők ellenére szó sincs kölcsönösen előnyös viszonyról.

De nézzük a másik oldalt: Ez év július végén kezdett és augusztus elején véget ért 11 napos körútján Hillary Clinton amerikai külügyminiszter arra bíztatta Afrika államait. hogy kötelezzék el magukat a demokrácia mellett, egyben burkoltan bírálva Kínát. Azt hangoztatta, hogy "a régi idők kormányzati módszerei" nem működhetnek a fekete kontinensen. "Továbbra is túl sok olyan hely van a régióban és a kontinensen, ahol a demokrácia veszélyben van, ahol az emberi jogokat megsértik és ahol a jogállamiságot aláássák. Túl sok afrikai él autokrata vezetők (hatalma) alatt, akik többet törődnek a hatalom megtartásával, mint állampolgáraik jólétével. Az erőszakos szélsőségesek, az államhatárokon áthatoló bűnözés és a féktelen korrupció mind veszélyeztetik a demokráciát" - mondta Clinton. Kifejtette: Véget kell vetni annak, hogy "külföldiek idejönnek, és saját maguk számára aknázzák ki Afrika vagyonát, semmit, vagy csak nagyon keveset hagyva hátra"

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség nemrég idézte „Afrika a sokpólusú világban” címmel Vlagyiszlav Gulevihnek, a Moszkvai Állami Egyetem Szociológiai tanszéke elemzőjének cikkét, amelyben a szerző – érdekes módon Kína nevének említése nélkül - úgy látta, hogy mivel számos afrikai ország – Angola, Nigéria, Líbia, Dél-Szudán, Egyenlítői Guinea – óriási energiatartalékokkal rendelkezik, ezért bizonyos szerepet játszanak az Egyesült Államoknak az energiaimport diverzifikálását célzó terveiben. Az orosz szerző úgy vélte, hogy 2015-re az Egyesült Államok Afrikából származó olajimportja várhatólag eléri a teljes importjának negyedét. Világos, hogy ennek fényében a Pentagon szoros figyelemmel kíséri a kontinenst, különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió egyre inkább versenyben van Kínával Afrikában – fogalmazott. A régióban pedig a becsvágyó szereplőnek számító Peking egymás után köt szerződéseket az afrikai kormányokkal, s behatol a kontinensre, amelyet az Egyesült Államok és Európa korábban a saját hátsó udvarának tekintett- így a Moszkvai Állami Egyetem elemzője.

Ám az Egyesült Államok és Kína Afrika üzleti lehetőségeinek megkaparintásáért folyó versengésében a lényegre valószínűleg a német Würzburgi Egyetem politikai tudományokkal foglalkozó szakértője tapintott rá. Philipp Gieg a Deutsche Welle globális német tévének minap nyilatkozva ugyanis arra emlékeztetett: Kína 2009-ben megszerezte az elsőséget az Egyesült Államok előtt, mint Afrika vezető kereskedelmi partnere. „És a Nyugattal ellentétben, Kína azt mondja, ő nem avatkozik bele abba, hogy az afrikai országokat miként irányítják.” Ugyanakkor – folytatja a német szakértő – az Egyesült Államok és Kína egyetért abban, hogy Afrika nagy növekedési potenciállal bír. És ebből mind Kína, mind az Egyesült Államok profitálni akar.

A Deutsche Welle a német Südwind Institute felmérését is ismertette, amelyet az Európai Unió megbízásából készített. Eszerint Kína fejlesztési segélyének 46 százaléka Afrikába irányul. És ez a segély kölcsönök formájában érkezik, amelyeket konkrét projektek megvalósításához kötnek, például infrastrukturális projektekhez, amelyeket kínai cégek valósítanak meg. A részt vevő országok viszont többnyire nyersanyagokkal fizetik vissza a felvett kölcsönöket. Az afrikai országok továbbá szívesen látott piacnak számítanak az afrikai termékeknek konkurenciát támasztó olcsó külföldi áruk számára. Gieg szerint az Egyesült Államok és Európa hasonló stratégiát követ. „Akárcsak régen. A gyarmatok természeti erőforrásokat exportáltak, és feldolgozott termékeket importáltak” – emlékeztetett a jelenben a múltra a Würzburgi Egyetem tudósa.

Ám ha bárkit aggasztana Kína afrikai terjeszkedése, vigaszul szolgálhat, hogy a China Daily szerint kínai vállalatok jelenleg is különösen lelkesednek a nyugat-európai befektetések iránt. Az Ernst and Young legújabb felmérése szerint ugyanis a gondok ellenére továbbra is Európa az első számú befektetési célpont a számukra. A megkérdezett kínai vállalatok mintegy 32 százaléka véli úgy, hogy a következő három évben Nyugat-Európában kínálkoznak számukra a legjobb befektetési lehetőségek. És ez természetesen a Nyugat-Európához szorosan kötődő Magyarország számára is hasznos lehet. A válaszadó kínai cégek 29 százaléka a Közel-Keletre és Észak Afrikára voksolt, míg 22 százaléka Észak-Amerikára. Az Ernst and Young kínai vállalatok 146 menedzserét kérdezte ki.

Szerző: Bányai Gyula

Forrás: http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/kina-valik-afrika-uj-gyarmatositojava-382940

Kép forráa: http://www.vasarhely.ro/kozter/kinzo-kina