energia szénerőmű

A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)

Energiaválság következtében teljesen átalakult az energetikai szektor

Olyan mértékű volt a pandémia után a keresleti növekedés, hogy a szénerőműveknek jelentősen be kellett lépni a termelésbe, hogy ki lehessen szolgálni a piaci igényeket.

hirdetés

A most közölt 2021-es adatok sok bizakodásra nem adnak okot, és ezekben az adatokban még nem látszanak az orosz–ukrán háború hatásai. 

A globális trendeknek megfelelően 2021-ben korábban nem látott mértékű áremelkedés jellemezte az európai villamosenergia-piacokat: az év eleji 55 euró/MWh szinthez képest az év utolsó két hetében rendkívüli volatilitás mellett az árak átlaga 246,5 euró/Mwh-ra emelkedett.

A villamos energia árának emelkedését a tényezőárak, és ezen belül elsősorban a földgáz és a szén-dioxid-kvóta árának növekedése okozta. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számítása szerint az év során a földgáz árának emelkedése 190 euró/MWh-val, a CO2-kvóta árának emelkedése pedig további 15 euró/MWh-val járult hozzá a villamosenergia-költségek növekedéséhez.

Az energiaválság először a koronavírus utáni időszakban volt tapasztalható, amikor a globális gázkereslet jóval nagyobb lett, mint a kínálat. Lapunknak Gaál Gellért, a Concorde energetikai elemzője úgy foglalta össze, hogy „volt egy erős gazdasági növekedés 2021-ben, ami azzal járt, hogy az elektromos áram kereslete is megnőtt. Annak ellenére, hogy az alternatív erőforrások árai is folyamatosan emelkedtek, a gáz ára nem csökkent.”

AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉVES SZINTEN 2021-BEN ÁTLAGOSAN 4,3 SZÁZALÉKKAL EMELKEDETT AZ ÁRAMFELHASZNÁLÁS.

Ezzel párhuzamosan a járvány időszakára jellemző alacsony árkörnyezetben visszafogott termelést csak lassan lehetett felpörgetni, az elhalasztott karbantartások és beruházási döntések is korlátozták a kínálat bővülésének ütemét, és erre az egészre tett rá az orosz–ukrán háború. További gázáremelkedést hozott, hogy a Gazprom leállította az összes, nem hosszú távú szerződésben rögzített szállítását az európai piacokra. Így a 2019-es volumennél 20 százalékkal kevesebb orosz földgáz érkezett csővezetékeken keresztül Oroszországból.

A világban egyszerre nőt meg az igény a gázra, és mivel Európa gázt importál, így a világpiacról egyszerre kellett mindenkinek venni gázt. Ebbe nyúlt bele az orosz–ukrán konfliktus

– nyilatkozta lapunknak Gaál Gellért, aki szerint a piaci szereplők többsége azzal számolt, hogy 2022 tavaszára normalizálódni fog a piaci ár, ahogy a fűtési szezon enyhül, ezért a gázkereskedők kivártak,

„de ez nem így történt, hanem február 24-én elkezdődött a háború. Most azt látjuk, hogy jelentős problémák vannak az energiaellátásban, és erre készülnek most tudatosan az európai országok.”

A legnagyobb változás az volt, hogy a korábban jellemzően – a környezeti hatások miatt – elkezdték kivezetni a szénerőműveket az energiamixből, de most ez megfordult. Ennek hátterében Gaál Gellért szerint egyértelműen a gázár emelkedése áll. Ezt tovább fokozta, hogy

„Franciaország nukleáris erőműveiben 2021 vége felé és 2022 elején egyre több francia reaktort kellett kivonni [a termelésből] a meghibásodások miatt, ráadásul Franciaország nagyon jelentős áramexportőr volt”.

A nukleáris egységek a 2020-as évnél kedvezőbb rendelkezésre állásnak köszönhetően magasabb termelési volument értek el tavaly, de nem tudták megközelíteni a 2017–19-es szintet. A nagy nukleáris kapacitásokkal rendelkező országok mindegyikében emelkedett a termelés, például Franciaországban, Belgiumban, Németországban, Svédországban.

A feketeszén- és ligniterőművek termelése iránti keresletet az is növelte, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az emelkedő beépített teljesítmény ellenére csak kissé nőtt az időjárásfüggő megújuló alapú termelés. Végül a szénalapú termelés mintegy 20 százalékkal emelkedett, a gáztüzelésű erőművek termelése ugyanakkor 6,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A magyarországi piac

A magyar fogyasztás 2021-ben az EU átlagánál gyorsabban 6 százalékkal emelkedett a 2019-es évhez képest. A villamos energia iránti kereslet növekedése 2020-ban a pandémia miatt hozott korlátozó intézkedések hatására visszaesett, de ezt követően 2021-ben 4,9 százalékkal emelkedett a fogyasztás, ami 2019-hez képest is 4,3 százalékos bővülés.

Elsősorban a lakossági keresletnövekedés volt, a 2020-as 4 százalékos emelkedés után 2021-ben 8,2 százalékkal volt magasabb a háztartások villamosenergia-fogyasztása. 2021-ben a nem lakossági szektorban – a saját termelés nélkül számolva – szintén ötéves csúcsra emelkedett a fogyasztás, a 2020-as évhez képest 5,1 százalékkal, a 2019-eshez képest 1,1 százalékkal volt magasabb a szint – derült ki MEKH elemzéséből.

A naperőművek össztermelésben betöltött aránya 11,1 százalékos volt tavaly Magyarországon, ami a legmagasabb az Európai Unió 27 országában.

Forrás- A nyitókép csak illusztráció, forrás: Fotó: Chris LeBoutillier - pexels

TOP 5

Ne maradjon le
egy hírről sem

utajovobe.eu
Rendszerezett a fenntartható fejlődés oktatásához is felhasználható tudás. Segíti az oktatók környezeti nevelésének beépítését az oktatott tantárgyakba.

Copyright © 2011 Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel - Útajövőbe.eu. Minden jog fenntartva.
Weboldal programozás, karbantartás SelfMed.pro. Villám tárhely Szerver.eu