Az ázsiai városállam, Szingapúr, sok tekintetben a kontinens bezzegországának számít.
Egyszerre híres szigorú szabályairól, gazdagságáról, és arról, hogy egyfajta távol-keleti olvasztótégelyként, számos nemzet képviselője él ott együtt, általában példás békességben. A parányi ország, ahol rendkívül szigorúan büntetik az utcai szemetelést, és ahol elképesztő fényűzésben kapcsolódhatnak ki a tehetősebb látogatók, új terveket kovácsolt a tiszta energiák hasznosítására.
A legjobb kikötővárosok közé tartozó Szingapúr nem is olyan régen még, Ázsia egyik legfontosabb olajkereskedelmi csomópontja volt. A városállam korábban maga is sokat használt ebből az energiahordozóból. Most azonban egészen más dolgok tartják lázban az energetikai szektort. Szingapúr ugyanis egyre több energiát termel megújuló forrásokból, míg a hagyományos hordozók visszaszorulóban. A cél tehát az energiatárolás fejlesztése és a kisebb hálózatok, az úgynevezett microgridek kialakítása.
Úszó napelem erődök
A városállam vezetésének az a célja, hogy jelentősen megnövelje a napenergia felhasználását a villamosenergia-ellátásban. Hely viszont alig akad újabb napelem-farmok létesítésére. Ezért Szingapúr is beállt azok közé, ahol a vízfelszínre telepített napelemekkel akarják növelni a termelés mennyiségét.
Az illetékesek azt szeretnék, ha 2025-re az elektromosság negyedét a tengerre telepített napelemek biztosítanák.
De nem csak a napenergia hasznosításában kívánnak előre lépni. A vízenergia hasznosítása legalább ennyire fontos, hiszen a másik lehetséges forrást, a szélenergiát, csak korlátozottan tudnák kiaknázni. Nagyteljesítményű szélerőművek építéséhez nem áll rendelkezésre elegendő nagyságú terület.
Szingapúr teljes energiaellátásához jelenleg 8 gigawatt szükséges, ennek jelentős részét most még gáz felhasználásával biztosítják.
Az országban sokáig a világ egyik legnagyobb olajfinomítója működött, azelőtt pedig szenet is hasznosítottak, de mindkettő a múlté.
A cél az, hogy 2025-re Szingapúr legalább 2 gigawattnyi villamos energiát a napenergia hasznosításával állítson elő, vagyis a mostani 140 megawattnyi termelést a többszörösére kellene növelni. Az elképzelés pedig az, hogy
az új napelem-farmok a vízre, és nem a szárazföldre épülnének. Szárazföldi fejlesztések esetén legfeljebb egyes felhőkarcolók oldalai jöhetnének szóba, mert az elemek hatékonysága nagyobb ilyen helyeken, mint a vízben.
Napenergiával erősít Szingapúr, mely egykor Ázsia egyik legnagyobb olajfinomítóját működtette, Forrás: Dreamstime
Kishálózatokkal és energiatárolással a zöld városállamért
Szingapúr abban a sajátos helyzetben van, hogy bár drasztikusan csökkentette károsanyag-kibocsátását, a klímaváltozás hatásai mégis komolyan fenyegetik. Elsősorban a tengervíz szintjének emelkedésétől tartanak az egy főszigetből és mintegy 60 kisebből álló miniállamban.
A város vezetése arra törekszik, hogy hatékony technológiai megoldásokat találjon az energiatárolás problémáira. A tárolás mellett, új tervek születtek a kishálózatok kialakítására is.
A microgridek a központi ellátórendszer mintájára, de attól akár függetlenül is képesek működni, kisebb területeket ellátva, a körzeten belül termelt energiával. A Szingapúri Technológiai Intézet már fejleszti az első városi micogridet, amely a punggoli campus ellátásáról gondoskodik majd.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
ÁZSIÁBAN VAN A VILÁG LEGÉLHETŐBB ORSZÁGA
TOP 5
