Filléres trükkök! Így tartják hűvösen otthonaikat a dél-európaiak légkondicionáló nélkül

Az elmúlt évek egyre intenzívebb hőhullámai Európa-szerte komoly kihívások elé állítják az embereket. Az alváshiány, a csökkenő koncentráció és az ingerlékenység sokak számára ismerős lehet, különösen azoknak, akik otthonról dolgoznak vagy kisgyermekekkel töltik napjaikat a forróság idején. Miközben Észak-Európában egyre többen fordulnak a légkondicionálók felé, a dél-európai országokban évszázadok alatt kialakult módszerekkel védekeznek a nyári hőség ellen. Egy Nagy-Britanniából Szicíliába költözött szerző saját tapasztalatain keresztül mutatta be, hogyan lehet légkondicionáló nélkül is elviselhetővé tenni a legforróbb napokat. 

A májusi rekordhőség során Észak-Európa számos térségében 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet, ami több mint 10 fokkal haladta meg az adott időszak átlagát. A probléma egyik oka, hogy az ottani lakóépületeket eredetileg arra tervezték, hogy bent tartsák a meleget, nem pedig arra, hogy megakadályozzák annak bejutását.

A brit Klímaváltozási Bizottság májusban közzétett jelentése szerint a következő tíz évben minden idősotthonba és kórházba, a következő 25 évben pedig minden iskolába légkondicionáló rendszert kellene telepíteni. Bár bizonyos csoportok, például a krónikus betegek, a fogyatékkal élők és az idősek számára valóban szükség lehet a gyors hűtésre, az egészséges emberek többségének más megoldások is elegendőek lehetnek.

A légkondicionálók használata nemcsak költséges, hanem jelentős környezeti terheléssel is jár. Egy átlagos brit otthonban egyetlen helyiség klimatizálásának kiépítése körülbelül 2500 fontba, vagyis mintegy 2895 euróba kerül. Emellett a légkondicionálók és ventilátorok együtt a világ villamosenergia-felhasználásának mintegy 10 százalékát adják, miközben erős üvegházhatású gázok kerülhetnek a légkörbe. Az Egyesült Államok és a Közel-Kelet egyes régióiban az év legforróbb napjain a lakossági villamosenergia-igény csúcsidőszaki fogyasztásának akár 70 százaléka a hűtéshez kapcsolódik.

Eközben Spanyolország kiterjedt klímamenedék-hálózatot alakított ki. Könyvtárak, múzeumok és más közösségi terek biztosítanak ingyenes lehetőséget arra, hogy az emberek lehűljenek, pihenjenek és vizet fogyasszanak. Mivel Európa többi része is hasonló megoldások kialakításán dolgozik, érdemes megismerni azokat a praktikákat, amelyekkel otthonainkat is hűvösebben tarthatjuk, írja az euronews.

Szicíliában sok otthonban ma sincs légkondicionáló

A cikk szerzője hat évvel ezelőtt költözött az Egyesült Királyságból Szicíliába, Európa egyik Afrikához legközelebb fekvő területére. Meglepődve tapasztalta, hogy számos házban egyáltalán nincs légkondicionáló berendezés. Később azonban megértette azokat az alapelveket, amelyek segítségével sok esetben még ventilátorra sincs szükség. Miközben brit családtagjai és barátai a legutóbbi hőhullámról beszéltek, Szicíliában a forróság szinte szóba sem került. A helyiek egyszerűen az élet természetes részének tekintik, amelyhez generációk óta alkalmazkodnak.

A hőség elleni védekezés szinte minden területet áthat. Már az épületek tervezésénél figyelembe veszik a magas hőmérsékletet, de a munkarend kialakításában is meghatározó szerepet játszik. A forróságot adottságnak tekintik, amelyhez előre alkalmazkodni kell. Szicíliában is egyre gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok az emberi tevékenység okozta klímaváltozás következtében. A szerző hangsúlyozza, hogy a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése továbbra is a leghatékonyabb módja a felmelegedés mérséklésének, ugyanakkor rövid távon az előrelátó tervezés is sokat segíthet.

A dél-európai tapasztalatok szerint a hűvös otthon egyik legfontosabb szabálya az ablakok zárva tartása. Elsőre ellentmondásosnak tűnhet, de a módszer csak akkor működik igazán, ha az ablakokat kívülről vagy belülről, esetleg mindkét oldalról árnyékolják.

A szerző korábban furcsának találta, hogy ötvenes éveiben járó szicíliai takarítója távozás előtt minden függönyt behúzott. Ma már tudja, hogy a függönyök, redőnyök vagy ideiglenes takarások jelentősen csökkenthetik a lakás felmelegedését.

Olcsó megoldás lehet például tapétabélés felragasztása az ablakokra, nagy lepedők kifeszítése vagy bambusz-, illetve faárnyékolók használata. Ha valaki lepedőt vagy törölközőt alkalmaz, érdemes világos színű anyagot választani, mert az jobban visszaveri a napsugarakat. Tartósabb, de drágább megoldást jelentenek a napellenzők, árnyékolók vagy zsalugáterek.

A szieszta és a nedves textíliák segíthetnek átvészelni a forróságot

A hűtés másik egyszerű módja a nedves ruházat használata. Ahogyan sokan viselnek pólót a tengerben vagy az uszodában a napsugárzás elleni védelem érdekében, egyesek otthon is hasonló elvet alkalmaznak. Sally Moss író és szerkesztő például azt tanácsolja, hogy egy pólót enyhén nedvesítsünk be, majd kicsavarás után viseljük munka közben. A víz párolgása ugyanis hűti a bőrt, és elmondása szerint órákon át kellemesen hűvösen tartja a testet ventilátor nélkül is. Ugyanez a módszer működhet kalappal, kendővel vagy nyak köré tekert ruhadarabbal is.

Nemcsak a ruhák, hanem a lakás levegője is hűthető nedves textíliák segítségével. Egy enyhén nedves lepedőt például ajtónyílásba lehet függeszteni. Amikor a levegő áthalad rajta, lehűl, és csökkenti a helyiség hőmérsékletét.

A dél-európai országokban régóta ismert és alkalmazott megoldás a szieszta is. Bár sokan lustaságnak tartják a délutáni pihenést, valójában rendkívül ésszerű alkalmazkodási forma. A legforróbb órákban üzletek és vállalkozások zárnak be, miközben a felnőttek a gyermekekhez hasonlóan árnyékos, hűvös helyen pihennek. Szicíliában különösen komolyan veszik a déli szünetet. A helyiek gyakran csak délután négy óra körül térnek vissza a napi teendőkhöz, majd este hétig vagy nyolcig dolgoznak. A naplemente utáni munka sokkal hatékonyabb lehet, mint a déli forróságban végzett tevékenység.

A szakértők szerint még az étkezés is segíthet a hőség elviselésében. Namrata Chowdhary, indiai származású vezető szakember rámutatott, hogy a trópusi országok hagyományos ételei gyakran csípősebbek, mint a mérsékelt égövi régiók fogásai. A csípős ételek fokozzák az izzadást, amely a szervezet természetes hűtőrendszere. A délutáni pihenés után pedig a szakemberek szerint a langyos zuhany hatékonyabban hűti a testet, mint a hideg víz, amely átmenetileg ugyan felfrissít, de kevésbé segíti a tartós lehűlést. 

Szellőztetés

Természetesen a szellőztetés nem maradhat el nyáron se, de csak akkor lehet kinyitni az ablakokat, ha már nem áramolhat be a meleg levegő. Sokan éjszaka nyitva hagyják az ablakokat a déli államokban, így a lakás lehűlhet. Akad, aki szellőztetés közben hideg vizes palackot helyez el a párkányra vagy az ablakba, ez a megoldás is hozzájárulhat ahhoz, hogy hűljön az élettér.

Kapcsolódó anyagok:

Villanyszerelő figyelmeztet: a ventilátor tízszer kevesebb áramot fogyaszt, mint a légkondicionáló

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Fabien from Pixabay