EU társadalom és jog
A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Kérdezzük csak meg a német vagy brit családokat: mi történik akkor, ha egyre több – elvileg olcsó – nap- és szélenergia kerül be az ország áramellátásába? Elég ránézni a rezsiszámlájukra: az árak jóval magasabbá válnak.
Ez teljesen szembemegy azzal, amit folyamatosan hallunk, hisz azt mondják, a zöld energia olcsó, de a valóság egészen más, fejtette ki nézeteit e kényes kérdésről Bjorn Lomborg tudós, adott minderről hírt nemrég a THE JORDAN TIMES.
hirdetés
Tévhit
Az az elképzelés, hogy az energia egyre olcsóbb lesz, ahogy nő a zöldenergia részaránya, csak akkor lenne igaz, ha kizárólag akkor használnánk áramot, amikor süt a nap és fúj a szél, folytatja Lomborg. De a modern társadalmaknak, mint ismeretes, éjjel-nappal szükségük van az energiára. Ha nincs nap vagy szél, a zöldenergia rengeteg tartalékforrást igényel – ezek gyakran fosszilis energiahordozók. Ez azt jelenti, hogy nem egy, hanem két energia-infrastruktúrát is fenn kell tartanunk, és fizetnünk kell a szolgáltatásaikért. És mivel a fosszilis tartalék-erőműveket ritkábban használják, a beruházások megtérülését kevesebb órában kell elérniük, ami még drágább energiát eredményez.
Mindennek következtében a nap- és szélenergia valós költsége sokkal magasabb. Egy Kínát vizsgáló tanulmány szerint a napelem-alapú energia átlagos költsége kétszerese a szénének. Egy lektorált tanulmány Németországra és Texasra vonatkozóan pedig azt mutatta ki, hogy a nap- és szélenergia sokszorosan drágább, mint a fosszilis energia.
A Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb adatai egyértelműen kimutatják: szoros, világos összefüggés van a nap- és szélenergia arányának növekedése, valamint a háztartások és az ipar számára tapasztalt magasabb átlagos energiaárak között.
Egy olyan országban, ahol alig van nap- vagy szélenergia, az átlagos áramár valamivel több mint 11 amerikai cent kilowattóránként. Minden 10 százalékpontos növekedés a nap- és szélenergia részarányában több mint 4 centtel növeli az árat. Ez az eredmény már 2019-ben is látható volt – a Covid és az ukrajnai háború hatása előtt.
Nézzük például Németországot, emeli ki Lomborg, ahol az ár 34 amerikai cent kilowattóránként – ez több mint kétszerese az amerikai és közel négyszerese a kínai árnak. Németország annyi nap- és szélenergiát telepített, hogy teljes kapacitással akár kétszer annyit tudna termelni, mint az ország teljes áramigénye. A valóságban azonban csak olyan napokon, amikor sok a napsütés és erős a szél, termelik meg a megújulók Németország szükségletének akár a 70 százalékát. Ezek az időszakok természetesen nagy sajtóvisszhangot kapnak, a média viszont alig említi azokat a sötét és szélcsendes napokat, amikor a nap- és szélenergia gyakorlatilag semmit sem termel. Az idei tél folyamán kétszer is előfordult, hogy egész Európa felhős és szélcsendes volt – és ilyenkor a nap- és szélenergia Németország napi szükségletének kevesebb mint 4 százalékát biztosította.
Probléma az is a tudós szerint, hogy az akkumulátortechnológia egyszerűen nem tud lépést tartani az igényekkel, azaz Németország teljes akkumulátortároló kapacitása körülbelül húsz perc alatt kimerül. Ez azt jelenti, hogy a nap fennmaradó részére – több mint huszonhárom órára – más forrásból kell biztosítani az áramot, főként fosszilis energiahordozókból. Ennek következményeként az árak ilyen időszakokban az egekbe szöknek: a nagykereskedelmi áramár kilowattóránként akár az 1 amerikai dollárt is elérheti.
Legalább az európai klímatudatos kormányok őszinték e költségek tekintetében, folytatja a tudós az elemzést, mert az áramárak tartalmazzák a nap- és szélenergia nagy részét – így a fogyasztók közvetlenül érzik a zöldenergia-politikák hatását. Az Egyesült Államokban azonban a nap- és szélenergia költségeit közvetve, adókedvezményeken keresztül fizetik meg, így a valódi ár akár 25%-kal is magasabb lehet a hivatalos áraknál.
A szegényebb országokat különösen sújtja az olcsó zöldenergia mítosza, hisz a gazdag országok már nem hajlandók fosszilis energiaforrásokhoz nyújtani támogatást a fejlődő világ számára. Ha a nap- és szélenergia valóban olcsóbb lenne, a világ szegényebb országai könnyen átléphetnének az energiahiány korszakából az energia-bőségbe, vagyis minden új energiaberuházás nap- és szélalapú lenne. Ez azonban csak a gazdag országokban működik, ahol a villamosenergia-felhasználás csökken, ahol bőkezű állami támogatások és meglévő fosszilis tartalékkapacitások teszik lehetővé ezt a „zöld megtévesztést”.
Eközben a szegényebb országokban – ahol az áramfogyasztás 2022 és 2023 között közel 5 százalékkal nőtt – a növekmény döntő része fosszilis forrásból származott. A szén önmagában is nagyobb részarányt tett ki, mint a nap- és szélenergia együttvéve. Kínában több új szénerőmű épült, mint naperőmű és szélerőmű együttvéve, Banglades 13-szor több szenet használt, mint nap- és szélenergiát, India pedig az ambiciózus napenergia-céljai ellenére háromszor annyi szenet adott hozzá az energiamixhez, mint nap- és szélenergiát. Ez a háttere annak, hogy az Egyesült Államok vesztegetési vádakat fogalmazott meg az indiai milliárdos, Gautam Adani ellen: a Reuters szerint az indiai államok többsége nem akart „kockáztatni az időszakos megújulókkal”, ezért Adaninak állítólag hatalmas kenőpénzeket kellett fizetnie, hogy az államok hajlandók legyenek átvenni áramot 6 milliárd dolláros naperőművéből.
A klímaváltozás megoldása és az átmenet csak akkor fog valóban megtörténni, ha a zöldenergia tényleg olcsóbbá válik a fossziliseknél. A hangsúlyt a zöldenergia-kutatásra és fejlesztésre kell helyeznünk – például a negyedik generációs atomerőművekre és sokkal olcsóbb akkumulátorokra. De mindenekelőtt szembe kell néznünk az igazsággal, zárja mondandóját Lomborg. Az az állítás, hogy az olcsó nap- és szélenergia kiszorítja a fossziliseket, egy veszélyes és drága hazugság.
Bjorn Lomborg a Copenhagen Consensus elnöke, a Stanford Egyetem Hoover Intézetének vendégkutatója, a False Alarm és a Best Things First című könyvek szerzője
Kapcsolódó anyagok:
Kudarcba fulladt az ambiciózus naperőmű-projekt – bezárás vár rá
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Kervin Edward Lara: pexels
TOP 5
