Emberi vizelet oldhatja meg a Föld élelmezését?

A műtrágya kiváltása hatalmas előrelépés lenne a globális felmelegedés elleni harcban 

A vizeletben található nitrogén, foszfor és kálium újrahasznosítása segíthet kiváltani a műtrágyát, amelynek köszönhetően az üvegházhatást súlyosbító gázok kibocsájtása is csökkenhet.

Az emberi vizelet felhasználása

Ittas társaságokban és az idősebb korosztály körében még a mai napig hallhatjuk, hogy ha levizelünk egy-egy virágot vagy növényt a kertben, akkor az biztosan növekedésnek fog indulni. Ugyan a megjegyzés így magában nem teljesen igaz, azonban egy friss kutatás szerint a Föld élelmezési problémáira megoldást jelenthet maga a vizelet újrahasznosítása. 

Természetesen arról szó sincsen, hogy a saját vizeletünket kellene meginnunk, hogy ne haljunk éhen, azonban a mezőgazdaság számára sürgető lenne a trágyázás és a műtrágyázás kiváltása egy sokkal környezettudatosabb megoldással

Ugyan a mesterségesen előállított különböző tápanyagok kiváltásához képest a vizelettel való táplálás meglehetősen idejétmúltnak tűnhet, azonban a vizelet több olyan anyagot is tartalmaz, amely helyettesítheti a műtrágyázást.

A növényeknek tápanyagra, többek között nitrogénra, foszforra és káliumra van szüksége. Ezeket mi főként táplálékkal visszük be a szervezetünkbe, melyek végül a vizeletünkben távoznak

– mondta a France24-nek Fabian Esculier, a lehetőségeket vizsgáló franciaországi kutatás vezetője, aki szerint emiatt nagy lehetőség nyílhat arra, hogy a vizeletből kinyerhessék ezeket az anyagokat. 

Nagy áttörés lenne ez, ugyanis annak ellenére, hogy a műtrágyáknak köszönhetően nagymértékben megnőtt a termelés mértéke – ami a gazdáknak több hozamot, a népességnek pedig több ételt jelentett –, azonban hosszú távon rendkívül kártékonyak tudnak lenni. A nagy mennyiségben használt műtrágya ugyanis beszivároghat a talajvízbe, amely így folyókba és édesvízi forrásokba juthat, aminek köszönhetően ezen élőhelyeken elszaporodnának az algák, amelyek halak pusztulását és a teljes ökoszisztéma felborulását okozhatják. 

A műtrágya teljes kiváltásához azonban sokkal nagyobb mennyiségre lenne szükség.

Mivel a műtrágya előállításához szükséges nitrogén az üvegházhatást okozó gázok jelentős forrása, a foszfor pedig korlátozott és nem megújuló erőforrás, a vizeletelvezető rendszerek hosszú távú, rugalmas modellt kínálnak az emberi hulladékgazdálkodás és a mezőgazdasági termelés számára

– mondta a Julia Cavicchi, a United States Rich Earth Institute kutatója. 

Az ENSZ kutatóinak 2020-as tanulmánya szerint a Föld szennyvízkészlete képes a mezőgazdaság nitrogén-, foszfor- és káliumszükségletének 13 százalékát fedezni. 

Az, hogy a vizelet felhasználható, önmagában még nem jelenti azt, hogy egykönnyen megoldható annak egy helyre elvezetése is. A művelet a teljes szennyvízelvezetési és csatornázási rendszer átalakítását igényelné, amelyet kísérleti szinten több ökofaluban és városban is üzemeltetnek már világszerte: köztük Svájcban, Németországban, az Egyesült Államokban, Dél-Afrikában, Etiópiában, Indiában, Mexikóban és Franciaországban futnak hasonló projektek.

Hosszú időbe telik az ökológiai újítások bevezetése, különösen az olyan innováció, mint a vizeletleválasztás, amely nagyon radikális

– mondta Tove Larsen, a svájci Eawag Vízkutató Intézet kutatója.

De az embereket nem zavarná az, hogy emberi vizelettel táplált növényeket egyenek? 

Ahogyan a legtöbb kérdésben, itt is országonként komoly különbségek tapasztalhatók. Az elfogadási arány nagyon magas például Kínában, Franciaországban és Ugandában, de alacsony Portugáliában és Jordániában.

A változás talán nem is lehetne sürgetőbb, ugyanis a globális felmelegedés okozta mezőgazdasági problémák mellett a műtrágya hiánya miatt annak ára is jelentősen megnőtt az elmúlt időben az orosz–ukrán konfliktus miatt, így több ország is fontolóra vette élelmiszer-biztonságának megerősítését. Ebben lehet alternatíva a vizeletelvezető rendszer kiépítése is