Így hamisítják az élelmiszereinket

Néhány évtizede a hamisítás azt jelentette, hogy a készételekben a drágább összetevőket olcsóbbakra cserélték. Manapság azonban annak a veszélye is fennáll, hogy káros vagy akár mérgező élelmiszerek kerülnek a fogyasztó tányérjára.

Az élelmiszer-hamisítás nagyobb üzlet, mint a kábítószer-kereskedelem – állítják a szakértők.

Nagy-Britanniában 2013-ban kerekedett botrány abból, hogy egyes marhahúsos lasagna-készítmények valójában hatvan százaléknál nagyobb arányban, sőt egyes esetekben száz százalékban lóhúst tartalmaztak. Az eset nem egyedülálló, több országban – köztük Magyarországon is – találtak lóhúst tartalmazó termékeket az ellenőrző hatóságok.

Gyakran fordul elő hazánkban is, hogy hamisítják az élelmiszert – állította az M1 Summa című műsorában Dömölki Lívia élelmiszer szakértő. Hozzátette, szinte nem telik el úgy év, hogy ne legyen legalább egy élelmiszerbotrány, azaz amikor a csomagban más van, mint kellene. Példaként említett az olajhamisítást és a lóhússal kevert marhahúst is a hamburgerek esetében.

Élelmiszerhamisításnak minősül a rossz minőségű alapanyagok használata, az olcsóbb termékek átcsomagolása, a szavatosság átírása, a romlott élelmiszer feldolgozása, az eredetvédett termékek hamisítása, és a nem bioélelmiszer bioként történő értékesítése is.

Szakértői becslések szerint az élelmiszerhamisítás folyamatosan növekvő problémát jelent a világ élelmiszerpiacán. Ma már az összes hamisított árucikk hozzávetőlegesen tíz százaléka élelmiszertermék. A becslések alapján pedig a forgalomba hozott élelmiszerek 1-3 százaléka hamisított.

Világszerte számos módszerrel próbálják megfékezni az élelmiszerhamisítókat. Dániában például akár fegyházbüntetés is járhat a híres dán vaj hamisításáért, Kínában pedig a fogyasztók papír tesztcsíkok segítségével ellenőrizhetik, hogy a különböző ételekben vannak-e egészségre ártalmas anyagok.

Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal feladata az élelmiszerbiztonság garantálása. Hazánkban a minőségileg kifogásolható készítmények aránya tíz százalék. A csalások visszaszorításának érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal létrehozta a kiemelt ügyek igazgatóságát, amely megalakulásától 2015-ig összesen 1098 ellenőrzést végzett. A kiszabott bírság összege 582 millió forint volt, és az elkobzott termékek mennyisége 3613 tonnát tett ki. Az áfacsalások egyre hatékonyabb felderítésének köszönhetően pedig 8,6 milliárd forinttal több került az államkasszába.

Nemcsak a gazdasági kár jelentős, hanem felmérhetetlen élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi kockázatot is jelentenek ezek az esetek – mondta Dr. Bognár Lajos, az FM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Valamint pénzügyi következményekkel is járnak, hiszen minden kórházban eltöltött nap, vagy minden hamis termék miatt okozott megbetegedés, még akkor is, hogyha az nem feltétlenül jelent kórházi ellátást, munkából való kiesést okozhat – tette hozzá.

A szakértők szerint az élelmiszerhamisítók megfékezésében a fogyasztóknak és az élelmiszeripari vállalkozásoknak is kulcsszerepük van.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy alapvetően az élelmiszerek jelölését és nyomon követhetőségét vizsgálják. Azt ajánlotta, hogy ezt tegyék a vásárlók is. Az élelmiszer-vállalkozások maximálisan törekedjenek a nyomon követésnek a biztosítására, hiszen adott esetben így tudják gyorsan visszahívni a támadásnak kitett terméket a polcokról, ezzel pedig a veszélynek kitett emberek számát csökkenthetik – magyarázta a szakember.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

TOVÁBB DAGAD A BRIT/ÍR LÓHÚSBOTRÁNY

MAGYARORSZÁGON ISMERT MÁRKÁK IS ÉRINTETTEK AZ OLÍVAOLAJ-BOTRÁNYBAN

NEM CSITUL A LENGYEL IPARI SÓ OKOZTA BOTRÁNY – VEGYSZER AZ ÉLELMISZERBEN?

Forrás - A kép csak illusztráció, forrás: pixabay