Beszélgetőpartnerem sugárzóan egészséges fizikummal és a megszállottak stílusával éli a mindennapjait. Minden érdekli, ami a természethez viszi közelebb, amivel a társadalom által kitalált és rosszul beidegződött dolgokat levetheti.
Évekkel ezelőtt egy kiállításon találkoztunk, ahol ismeretlenül ugyan, de élénken magyarázta nekem a permakultúra rejtelmeit.
Bevallom, akkor nem ez a téma kötött le, de a csírája megmaradt bennem, hiszen amióta kiskertem van, számtalanszor eszembe jutott Áron és a világ leglustább mezőgazdasági módszere. Utánanézve két ausztrál férfi, Bill Mollison és David Holmgren nevére bukkanok. Mint felkészült újságíró kezdem a beszélgetést.
A permakultúra viszonylag újdonság, hiszen a módszert a hetvenes években dolgozta ki a fent említett két ausztrál férfi.
Masanobu Fukuoka egy japán egykori agrármérnök, aki növényvédelemmel foglalkozott – kezd bele a helyesbítésbe Áron. Amikor revelációja volt, és rájött, neki nem ezzel kell foglalkozni, visszament az édesapja farmjára, ahol elkezdte a permakultúrás gazdálkodást, ami gyakorlatilag a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza. Ő az atyja tulajdonképpen a permakultúrának. Bill Mollison Fukuoka tanítványa volt. Vagy ott van Sepp Holzer Bürgenlandban, ő még egy nagy szaki ebben.
Nagyon sokat olvasok, és nincs időm mindegyiket végigolvasni – kezdi a mesélést nevetve. Az Egy szalmaszál forradalmát Fukuokától három évvel ezelőtt olvastam, és akkor világosodtam meg tulajdonképpen.
Van egy kétáras zöldségesem, addig én is a kertet rendesen felástam. Épp június volt, amikor elolvastam a könyvet. Már mindennel tele volt ültetve a kert, és volt egy fóliánk is, ami előtt volt egy kihasználatlan másfélszer egy méteres terület. Amikor leszedtem a fóliát, mondtam a páromnak, mi lenne, ha kipróbálnánk a permakultúrát. Agyon volt taposva az a kis rész, de csináltam deszkából egy keretet, raktam kartont alul, csináltam rá kis lyukakat, mindenhová tettem egy-egy krumplit, majd raktam rá szalmát, meg kerti hulladékot, amit a szomszédtól kértem. Őszre lett azon a kis részen egy jó vödör krumpli.
A szalma között felnevelte a fiókáit az a pár szem krumpli. Kíváncsi voltam mi lesz belőle, hiszen agyontaposott földön próbáltuk ki, ez volt az első tapasztalatunk. A másik egy öreg bácsinál volt, aki jó barátom. Az udvara már tele volt neki is, egyetlen kis részen nem volt semmi, de az meg volt szórva kővel.
Azon aggódott a bácsi, hogy azt hogy fogjuk felásni. Mondtam neki, ki mondta, hogy fel kell ásni. Beterítettük papírokkal, kartonokkal, ráhordtunk juhtrágyát. Kivittük a melegágyból a paradicsompalántákat és nyárára gyönyörű paradicsomjai lettek a köves udvaron.
Edward Faulknernek A szántás őrültsége című könyvét olvastam, ami azt mondja, ezer évvel ezelőtt senki nem szántott, aztán egyszer jött valakinek egy furcsa ötlete, hogy fel kell szántani a földet. Amikor a magunkfajta sápadt ember megjelent Amerikában, olyan vastag humuszréteg volt a földeken, hogy a lovas lóhátról nem látszott ki a magas fűből – mondja.
Most tegyük tisztába a fogalmat. Mi is a permakultúra?
A permakultúra egy fenntartható kultúrát jelent, a természethez közelálló, annak törvényszerűségeit követő módszer. Azt mondják, ez a leglustább mezőgazdaság, de van tennivaló vele, csak a földet nem bolygatjuk meg a szerkezetében. Az én gilisztáim három év alatt szépen fejlődtek, szaporodnak, mert nincsenek megbolygatva, és nem száradt ki a talaj sem.
Nyugtass meg, hogy aki a permakultúrát választja módszerként, nem a lustaság miatt, hanem a természet szeretete miatt teszi.
Persze. Ez nem intelligencia kérdése, ehhez egyfajta tudatossági szint kell. Mindennek szimbiózisban kell lennie egymással, azt kell adni, amit te is elvársz.
A cikk ide kattintva folytatódik...
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
A TALAJT SENKI SEM SZÁNTJA, ÁSSA A TERMÉSZETBEN, MÉGIS TEREM - IVÁN KONYHAKERTJE
NEM KAPÁL, NEM GYOMLÁL, CSAK ELSZÓR 50 FÉLE MAGOT, MÉGIS VIRUL HOLZER KERTJE…
NEM KAPÁL, NEM GYOMLÁL, CSAK ELSZÓR 50 FÉLE MAGOT, MÉGIS VIRUL HOLZER KERTJE 2. RÉSZ
A PERMAKULTÚRA, AVAGY TERVEZZ MAGAD KÖRÉ ÉLŐHELYET!
RUTH STOUT „CSODÁLATOS KERTJE” – NINCS SZÜKSÉG MÉG KAPÁLÁSRA SEM, MÉGIS TEREM?
ÖNELLÁTÓ BIOGAZDÁLKODÁS, PERMAKULTÚRA - KI HOGY OLVASSA EZT A REMEK KÖNYVET?
TOP 5
