Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_thumbnails_akenyeres.jpgMegdöbbentően kevés víz felhasználásával, talpalatnyi földterületen, egy tízezer fős város éves paradicsom fogyasztási igényét képes kielégíteni az a magyar növénytermesztési technológia, amely az elsők között nyert egy új Európai Uniós pályázati lehetőségen.

Az űrkutatásból kiinduló, majd a marihuána-termesztők körében népszerű fejlesztés a jövőben városrészek, lakóparkok zöldség- és gyümölcs-termesztési nehézségeit oldhatja meg, ráadásul még ízletesek is lesznek a növények, és szó sincs génmanipulációról - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Kenyeres István.

Biopolus Technológiák Zrt. egyik alapítója azon három magyar cégvezető egyike, akik hatalmas versenyben, 155 európai cég között elsőként nyertek az Európai Bizottság új, kkv-eszköz névre hallgató pályázatán. Ez a pályázat az első fázisban 50 ezer eurónyi vissza nem térítendő támogatással jár, amelyet arra lehet felhasználni, hogy kidolgozzák az áttörés-jellegű technológia megvalósíthatósági tanulmányát. Ha ezek meglesznek, akkor jó eséllyel indulhat a cég a második fázis pályázatán, amelyen akár 2,5 millió eurót is nyerhet a projekt gyakorlati megvalósítására. A jelentős kockázati tőkebevonási tapasztalatokkal is rendelkező vegyészmérnökkel és biotechnológussal, Kenyeres Istvánnal beszélgettünk. 

Portfolio: Hogyan fogadták a cégnél a bejelentést, hogy a közel 2700 benyújtott és mindössze 155 nyertes pályázat közé az önöké is bekerült az Európai Bizottság teljesen új, Horizont 2020 kkv-eszköz nevű programjában.

Kenyeres István: Nagy örömmel fogadtuk, bár számítottunk is rá. Ez akár nagyképűen is hangozhat, hiszen ez egy nagyon új, mindössze kétéves cégcsoport a magyar piacon. Az alapítók - beleértve engem is - azonban több évtizedes vállalkozói, kutatói, fejlesztői múlttal rendelkeznek. Személy szerint az elmúlt bő 20 évben több sikeres vállalkozást indítottam el, amelyek nagyra nőttek, és a Biopolus egy következő lépcső. Az előző évek tapasztalataiból és azzal a technológiával, amellyel indultunk, számítottunk arra, hogy ezen a pályázaton jó eséllyel nyerni tudunk.

P.: Miről szól ez a nyertes technológia?

K. I.: Egy rendkívül speciális növénytermesztési technológiával pályáztunk, amely kifejezetten városi környezetben, úgynevezett aeropóniás növénytermesztést jelent. Nagyon jó minőségű, nagyon kis helyen előállítható, növénytermesztésre alkalmas rendszer, amely fontos élelmezési, illetve városi fenntarthatósági kérdésekre nyújt áttörő megoldást. Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy ez a technológia a Biopolus szerteágazó tevékenységében csak egy terület, amelyre most adódott lehetőség, hogy pályázzunk.

A tevékenységünk központjában az úgynevezett integrált városi struktúrák állnak. Ez azt jelenti, hogy azzal foglalkozunk, hogy hogyan lehet városon belül megvalósítani víz-, anyag-, energiafolyamatok,- körforgások bezárását, hogyan lehet városban keletkező szennyvízből, szerves anyagokból, hulladékokból víztermékeket, energiatermékeket, biotermékeket előállítani. Ennek egy fontos részét képezi a városi környezetben előállítható élelmiszerek témaköre.

P.: Maga a pozitív pályázati döntés a városi növénytermesztési technológiának szól, vagy ezzel azt ismerte el Brüsszel, hogy ez egy jóval szélesebb körű, integrált rendszerbe illeszkedő megoldás?

K. I.: A pályázati lehetőségnél most csak a városi élelmiszertermelés technológiai fejlesztésére kaptunk pénzt, pontosabban a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Látunk azonban más ilyen fejlesztési forrásokat is, amelyekkel kifejezetten intelligens városok (ún. Smart City - a szerk.) programokban akarunk pályázni. A cél az, hogy a végén az egyes elemek, technológiai blokkok, megoldások egy intelligens városi infrastruktúrává álljanak össze.

A teljes interjú a portfolio.hu-n >>>

Kenyeres István szakmai életútja

A Budapesti Műszaki Egyetem kutatójaként kezdte pályafutását, és mint vegyészmérnök, biotechnológus a biorektorok, mesterséges ökoszisztémák és biofinomítói eljárások fejlesztésével foglalkozott. 15 év kutatói munka után az egyetemet elhagyva számos sikeres céget alapított és vezetett, többek közt az Organica Water Inc.-et, amely mára a vízipar egyik globális szereplőjeként a találmányain alapuló úgynevezett "élőgépes" technológiákkal gyökeres váltást hozott a szennyvíziparban.  2012-ben elhagyta az Organica-t, hogy létrehozza a Biopolus Csoportot és ezen belül a Biopolus Intézetet, ez utóbbi olyan magán kutató-fejlesztő szervezet, amelynek célja technológiák fejlesztése a városi víz-, élelmiszer-, energia- és hulladék-körfolyamatok bezárására a városi vízvisszaforgató és a decentralizált biológiai gyártási rendszerek integrálásával. Kenyeres István 2005-ben a modern magyar környezetvédelmi ipar megteremtésében végzett tevékenységéért megkapta a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést.

Forrás

">Kép