Skip to main content

Évente 2 milllió (!) tonna élelmiszer kerül a szemétbe,miközben a felmérések szerint 2,5 millió ember nem megfelelően táplálkozik Magyarországon. A szomorú ellentmondás feloldásáért mi magunk is sokat tehetünk, ha odafigyelünk az Élelmiszerbank Egyesület tanácsaira.

 

Pazarlás és szegénység

Egy átlagos magyar háztartás évente egy mázsa élelmiszert dob a szemétbe. Megdöbbentő szám, még akkor is, ha tudjuk, tőlünk Nyugatra négyszer ekkora mennyiséget pazarolnak el. Ennek a mennyiségnek a csökkentése mindenki érdeke. Az ehető, ám kidobott élelmiszer először is sok pénzébe kerül ma családoknak. Egy kilogramm élelmiszer átlagos ára 500 forint, így évente minden magyar család 50 ezer forintot dob a kukába. Gondoljunk csak bele, mi mindent vásárolhatnák ennyi pénzből...

Másodszor az élelmiszerhulladék árt a környezetnek. Ha ugyanis a hétvégi marhapörkölt a szemétbe kerül, akkor nem csak az étel készült feleslegesen, hanem az előállításához szükséges nyersanyag, munka, energia is veszendőbe megy. Ennek alátámasztására csak egy szám: a világszerte kidobott 1,3 milliárd tonna élelmiszer előállításához szükséges víz 9 milliárd ember vízigényét fedezné, miközben a Föld jelenlegi lakossága 7 milliárd ember.

Az élelmiszerhulladék komoly társadalmi károkat is okoz. Hiszen ha kevesebb étel megy veszendőbe, akkor csökken a kereslet, az árak pedig lefelé mennek. Így pedig azok is meg tudják venni az élelmiszert, akiknek a jelenlegi árak mellett az megfizethetetlen. Nem kevés emberről van szó, Magyarország lakosságának negyede nem megfelelően táplálkozik, azaz nem eszik elegendő húst vagy zöldséget.

Mit tehetek én?

Nem is gondolnánk, de a helyzet megváltoztatásáért már egy család is sokat tehet. Méghozzá úgy lehet segíteni a világ egyik komoly gondjának megoldásában, hogy közben mi is jól járunk, hiszen pénzt takarítunk meg. Az első és legfontosabb lépés a tervezés. Gondolkodjunk előre, milyen étkezések lesznek, hány ember fog enni. Nézzünk körül a kamrában és a hűtőben, hogy a szükséges alapanyagok közül mi van otthon. Ennek alapján készítsük el a bevásárló listát.

A listával a kezünkben menjünk a boltba, de attól lehetőleg ne térjünk el. Gyorsan romló élelmiszereknél kerüljük az "Egyet fizet, kettő kap" akciókat, mert könnyen lehet, hogy semmit nem spórolunk, ha a megvett termékek egy részét végül ki kell dobnunk. Fontos, hogy ne éhesen vásároljunk, mert akkor hajlamosak vagyunk a szükségesnél több élelmiszert a kosarunkba tenni. A csomagolt készételek helyett a friss élelmiszereket válasszuk, mert akkor a csomagolást is megspórolhatjuk. Nem árt ellenőrizni a lejárati időt, mert ha az túl rövid, nem biztos, hogy az adott élelmiszer elfogy.

Rendkívül fontos, hogy a hazavitt élelmiszert megfelelően tároljuk, mert különben gyorsan megromlik és mehet is a szemétbe. Amiről tudjuk, hogy nem fogy el, fagyasszuk le, mert a hűtőgép megvédi az élelmiszereket a kidobástól. Főzés előtt vizsgáljuk át a hűtőt és mindig azokat az alapanyagokat használjuk, amelyek lejárata közel van. Az sem baj, ha az élelmiszer szemre már nem tetszetős. A fonnyadt zöldség levesbe még éppen jó, a megbarnult gyümölcsökből remek turmix készíthető.

Az orrodra figyel, ne a címkére!

Komoly dilemmát jelent, mikor ehető egy élelmiszer és mikor nem az. A minőségét megőrzi felirat arról tájékoztat, meddig friss az élelmiszer. A fogyaszthatóság dátuma viszont azt mutatja, meddig lehet az adott terméket biztonságosan megenni. Elsősorban az érzékszerveinkre hagyatkozzunk és ne a dátumokra. Ha az élelmiszer rossz szagú, rossz ízű, az állaga megváltozik, akkor már biztosan nem ehető. Az ételmaradékot se dobjuk azonnal a szemétbe. A legjobb ha hűtőbe tesszük és később felhasználjuk akár egy másik étel készítéséhez. A sült húsból rizseshús, húsleves, vagy szendvics készülhet, a csontokból leves. A száraz kenyérből turmixgéppel házi zsemlemorzsát készíthetünk.

Természetesen a leggondosabban eljáró háztartásokban is előfordul, hogy nem marad más lehetőség és az ételt ki kell dobnunk. Ilyen esetben a zöldségeket és gyümölcsöket, a teafüvet vagy a kávézaccot komposztálhatjuk. Így kukánk kevésbé telik és még a kertet is táplálni tudjuk.

A szemétbe kerülő élelmiszerek legnagyobb részét, közel 1,6 millió tonnát a gyártók vagy a kereskedők termelik. Szomorú, hogy ezen cikkek jelentős része emberi fogyasztásra még alkalmas, csak közel a lejárata, vagy hibás a csomagolása. Az ilyen készleteket igyekszik összegyűjteni a non-profit Magyar Élelmiszerbank Egyesület, hogy azután eljuttassa az élelmiszereket a rászorultaknak. (További információ: eselyazetelnek.hu és elelmiszerbank.hu)

Forrás: PénzCentrum

TOP 5