Melyiket egyem? Mi a jó, a jobb? Számos kérdés vetődik fel, ha szóba kerül, mit fogyasszak, cukrot, édesítőt vagy esetleg mézet? Mi a kérdést inkább úgy tennénk fel, melyik az egészségesebb, ha már nem tudunk szabadulni az „édes élet” strukturális fogságából. De kezdjük mindjárt az elején!

Sokan nem tudják, hogy a répából és a nádból készülő finomított cukor (szacharóz) élelmiszeripari bevezetése előtt, ha az illetékesek megfelelően tették volna a dolgukat, ma nem lenne forgalomban. Oly mértékben káros uis a szervezetre, hogy anno nem kaphatta volna meg a forgalomba hozatali engedélyt.

Ma már azonban elszabadultak a lovak, mert hát gondoljunk csak bele, mi lenne, ha betiltanák a kristály, a por vagy a kockacukrot. Összedőlne az élelmiszeripar egy része? Össze, mint ahogy nemrég igen nagy port vert fel annak a kérdésnek a megválaszolása is, az 1990-as évek óta miért kellett a hazai cukorgyárakat bezárni, és ennek kapcsán miért szorul Magyarország ma is importra.

Mik is a káros hatások? Ezen az oldalon bőven lehet olvasni a témáról, így átgondolandó, hogy lehet más édessel helyettesíteni a finomított cukrot. http://fuvesmisi.hu/irasok#5

Direkt használtuk ezt a kifejezést, hogy édes, mert ma már ismertek olyan alternatívák, pl. a xilit, azaz a nyírfacukor, vagy pl. a sztívia (stevia), mely szervezetre gyakorolt hatása kedvezőbb, mint a cukoré, ugyanakkor az élvezeti értékük ugyanaz. Előbbiről Dr. Schöberl Erika tollából olvasható egy kiváló összefoglalás az Új Életmód Magazin 2012/2 számában (vagy a neten más forrásból), míg utóbbiról nemrég mi is hírt adtunk. http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/1074-cukor-helyett-hasznalj-es-tarts-otthon-steviat-de-mi-is-az-a-stevia

Ha azonban nem tudnánk vmely oknál fogva beszerezni a xilitet vagy a sztíviát, más természetes helyettesítőket is használhatunk, így pl. az ismert barna cukrot, mézet, esetleg ha van, az eléggé drága juharszirupot. Közös jellemzőjük uis, hogy mértékletes fogyasztásuk nem káros az egészségre, élvezeti értékük megfelelő. Ha azonban naponta kávézunk, és valljuk be, sokan vagyunk így, akkor már használjuk inkább a xillitet vagy a sztíviát, bár a vélemények megoszlanak, mi a jobb.

Van, aki mindenhez mézet használ, hisz az egyébként is nagyon jó immunerősítő szerintük, ugyanakkor jellegzetes mellékízt ad a kávénak, így sokan elutasítják. Viszont, mivel a finomított cukor egyszerűen beszerezhető és felhasználható, a receptek többsége akkor is ezt határozza meg hozzávalónak a süteményekhez, ha az mézzel is elkészíthető lenne. És a példák naphosszat sorolhatók lennének, részünkről azonban a bio mézekre hagyatkozunk, ha már egyáltalán édesre van szükségünk, azon belül is a Czédulás Méhészet különböző termékeire.

Egyben azonban egyetérthetünk. A mesterséges édesekkel sok a probléma. Ha sorba vesszük, mik is ezek, mindjárt élre kerül a diéta hisztériával és az Öböl-háborúval egyidejűleg, többek között Donald Rumsfeld által piacra dobott aszpartám, mely nem más, mint egy hétköznapivá vált idegméreg (http://www.fogyas.info/aszpartam-aspartam-a_mergezo_edesito.php).

Hogy hogyan lehetett ezeket engedélyeztetni? Jó kérdés. Mi lehet a színfalak mögött? Nem kétséges, hogy a „jó öreg profitszerzés”, hisz a 90-es években bevezetett szintetikus édesítőszerek értékesítése óriási üzletté vált a világon, így egyáltalán nem véletlen, hogy 2012-re ezt írta a vegyszerekről a sajtó:

„A népszerű mondás, hogy “nincs elég mesterséges édesítőszer a termékekben ahhoz, hogy az egészségügyi problémákat okozzon” egy nagy hazugság. Különösen most, hogy 2012-ben az összes élelmiszer, ital, rágógumi és cukorka több mint 25%-ában vannak szintetikus édesítőszerek. A sok hatás összeadódik és tulajdonképp kevés, ill. szinte semmilyen szabályozás alá nem esnek ezek a vegyi anyagok az élelmiszerekben.

Nincs olyan vényköteles gyógyszer, amely gyógyítaná azokat a problémákat, amelyek a mesterséges édesítőszerek hatásait ellensúlyoznák. Tény, hogy az eddig dokumentált fibromyalgia eseteknek több mint 70 százaléka, a krónikus depresszió és a savas reflux az elfogyasztott vegyi anyagok számlájára írandó.

A rák lehet a távoli, hosszútávú fogyasztás után jelentkező komoly következmény. A receptre kapható gyógyszerek, amelyeket ezen “krónikus betegség”-ekre kap a páciens, annyi mellékhatással rendelkeznek, ami talán még súlyosbítja is a már kialakult helyzetet.”

Mire kell oda figyelnünk, vagy mit is kell tennünk, ha nem akarjuk mérgezni magunkat? El kell dobnunk a cukormentes rágógumit és cukorkát, a kukába az összes édesítőszeres, “light” étellel és itallal. El kell olvasni a címkéket minden csomagolóanyagon, hogy ki tudjuk szűrni az összes mesterséges édesítőszert, köztük az aszpartámot, a szukralózt, a szorbitot, az aceszulfám-K, az aszparaginsav, és a szacharin tartalmat.”

Ne felejtse el! A vásárlásával szavaz, így ha csak olyan termékeket vesz, melyek kizárólag természetes alapanyagokat tartalmaznak, nem csak hogy egészséges marad, de még profitot sem termel pl. az aszpartámot megálmodó Donald Rumsfeldnek, vagy más „korrekt” üzletembernek.

Béer

TOP 5

Ne maradjon le
egy hírről sem

utajovobe.eu
Rendszerezett a fenntartható fejlődés oktatásához is felhasználható tudás. Segíti az oktatók környezeti nevelésének beépítését az oktatott tantárgyakba.

Copyright © 2011 Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel - Útajövőbe.eu. Minden jog fenntartva.
Weboldal programozás, karbantartás SelfMed.pro. Villám tárhely Szerver.eu