Skip to main content

A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

A szántóföldek gyakran számos kórokozót rejtenek magukban, melyek megbetegítik a növényeket és így csökkentik a terméshozamot. 

Egy svájci kutatócsoport egy nemrég végzett kísérlet kapcsán kimutatta, hogy a talaj mikorrhiza gombákkal történő beoltása segíthet a terméshozam fenntartásában, sőt, akár a javításában is, további műtrágyázás és növényvédő szerek használata nélkül.

hirdetés
Álomalak online? Fittiam edzéstár!

A hivatkozott szántóföldi kísérletben a termés egy-egy földterület kapcsán akár 40 százalékkal is növekedett, írja a PT-Magazin.

Az ilyen kísérletekre nagy szükség mutatkozik, hisz a nagyüzemi mezőgazdaság számos problémát vet fel, romlik a talaj minősége, pusztul is, számos betegség miatt vegyszereket kell használni, nem különben műtrágyát, miközben az egyre „éhesebb“ emberiséget etetni kell.

A terméshozam akár 40 százalékos javulása

A zürichi és a bázeli egyetem, az Agroscope és a FiBL Biológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatócsoportja most először mutatta ki, hogy a mikorrhiza gombák alkalmazhatók a szántóföldeken. A cél érdekében a gombákat 800 kísérleti parcellán és 54 kukoricaföldön dolgozták be a talajba a vetés előtt Észak- és Kelet-Svájcban.

"A mükorrhiza gombák a szántóföldek negyedén akár 40 százalékkal is javították a terméshozamot. Ez óriási" - mondja Marcel van der Heijden, a tanulmány társvezetője, a Zürichi Egyetem és az Agroscope talajökológusa.

Akadt azonban egy bökkenő

A szántóföldek egyharmadán nem volt termésnövekedés, sőt, a termésmennyiség csökkent. A kutatócsoport kezdetben nem tudta a negatív eredményt megmagyarázni.

Kórokozók a talajban

Az okot keresve a kutatók számos kémiai, fizikai és biológiai talajtulajdonságot elemeztek, beleértve a talajmikrobák biodiverzitását is. "Azt találtuk, hogy az oltás különösen jól működik, ha sok kórokozó van jelen a talajban" - mondja Stefanie Lutz, az első szerző társszerzője, az Agroscope, a svájci szövetségi mezőgazdasági és élelmiszeripari kutatási központ munkatársa.

"A mikorrhiza gombák egyfajta védőpajzsként működnek a talajban lévő kórokozókkal szemben, melyek gyengítik a növényeket". Ennek eredményeként a (rendszerint) elérhető magas terméshozam megmarad, míg a mikorrhiza gombák nélkül terméskiesés következne be.

Ezzel szemben a mikorrhiza gombáknak csak csekély hatása van a kórokozókkal nem szennyezett földeken. "A növények ott amúgy is erősek és kiválóan fejlődnek. A mikorrhiza alkalmazása itt nem jár további haszonnal" - mondja Natacha Bodenhausen, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársa, egyben vezető szerzője.

Az oltás sikere kiszámítható

A Gebert Rüf Alapítvány által finanszírozott vizsgálat célja az volt, hogy előre meg lehessen jósolni, milyen feltételek mellett működik a mikorrhiza beoltás. "Mindössze néhány talajmutató - főként talajgombák - segítségével 10-ből 9 szántóföldön előre meg tudtuk jósolni az oltás sikerét - és így a terméshozamot még a szántóföldi szezon előtt" - mondja Klaus Schläppi, a Bázeli Egyetem társvezetője. "Ez a kiszámíthatóság lehetővé teszi, hogy a gombákat célzottan azokon a földeken használjuk, ahol működnek. Ez kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy ez a technológia megbízható mezőgazdasági módszerré fejlődjön" - mondja Schläppi.

További kutatások szükségesek

További kutatásokra van még szükség a gombák nagyüzemi alkalmazásának legegyszerűbb módját illetően. "Ennek a szántóföldi kísérletnek az eredményei azonban már most nagy lépést jelentenek a fenntarthatóbb mezőgazdaság felé" - magyarázza Marcel van der Heijden.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja Facebook oldalunkat

Kapcsolódó anyagok:

2050-ig India méretű talaj tűnik el a bolygóról

 

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: Bishnu Sarangi képe a Pixabay -en.

TOP 5