Beborítja a bolygót az ősi permetszer

A glifozát az egyik legrégebbi gyomirtó, aminél sokkal fejlettebb szereket adtak ki már az 1980-as évektől kezdve, de valamiért csak nem akar kikopni a használatból. A glifozát esetében a gombhoz varrtak egy kabátot, vagyis olyan növényeket alkottak, amelyek megfelelnek a korosodó gyomirtónak – vélekedik Szigeti Tamás János, az Élelmiszervizsgálati Közlemények főszerkesztője, a lapot kiadó WESSLING Hungary Kft. munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A genetikailag módosított palánták ugyanis olyan enzimeket termelnek, amelyek hatására a glizofát nem képes kifejteni a növényre gyakorolt mérgező hatását. A gomb és a kabát viszonyát jól érzékelteti a GMO-s szója termelésének és a glifozát felhasználásának egymáshoz való egyértelmű megfeleltetése – mondta Szigeti.

Az 1971-ben felfedezett glifozátot 1974 óta alkalmazzák világszerte, vetés előtt és után is használják a mezőgazdaságban. Elterjedését főleg az segítette, hogy a biotechnológiai ipar glifozát-toleráns, a világtermelésben is jelentős részt adó RR szójához hasonló haszonnövényekkel állt elő. A világ glifozát-felhasználásának adatai, illetve a GMO kultúrák vetésterületének globális összegét alapul vett számítások szerint a világon felhasznált glifozát összes mennyisége és a világ teljes, transzgénikus szója vetésterülete egymással arányosak. Egy 2000-ből származó dolgozat szerint 1977-ben a becsült felhasználás 74 ezer tonna volt, amely 2011-re hozzávetőlegesen 650 ezer tonnára, azaz közel kilencszeresére emelkedett.

De mégis mi a baj a glifozáttal?

A glifozát elterjedésének és a monokultúrákban történő alkalmazásának komoly hátrányai is vannak. Egyrészt járulékos mellékhatásként jellemző, hogy a kis mennyiségű glifozáttal érintkező növények egyes esetekben fogékonyabbá válhatnak bizonyos betegségekkel szemben, a nem kívánatos génáramlás, illetve az úgynevezett szupergyomok kialakulása is.

Az emberre sem veszélytelen a szer: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhatja.

Egy nemrég napvilágot látott európai kutatás pedig egészen megdöbbentő eredménnyel szolgált: a glifozát és annak bomlástermékei már megjelentek az emberi vizeletben is. Németországban a Medical Laboratory Bremen kutatócsoportja az Európai Unió tagállamaiból 174 önkéntes személy – közöttük 10 magyar állampolgár – vizeletében vizsgálták a glifozát és bomlástermékének, az AMPA (aminometil-foszfonsav) mennyiségét. A vizsgálat eredményei szerint a minták 42,5%-ában mutatták ki a mérési határ feletti mennyiségben a glifozátot. Ugyanezzel az alsó méréshatárral számolva a glifozát bomlástermékének, az AMPA-nak a gyakorisága 34,5%-nak adódott. Szigeti Tamás szerint akár már napjainkra is megvalósulhatott egy holland kutató évtizedekkel ezelőtti jóslata, amely szerint a Földet glifozátburok veszi körül.

Itthon is van, hiába tilos a GMO

A Wessling által kifejlesztett, akkreditált mérések szerint a vizsgált biogabona-minták 46,9 százalékában volt a megengedettnél nagyobb mennyiségű glifozátmaradék, egyéb biotermékmintáknál ez az arány 58,3 százalék. A biotermékeknél a szabályozás szerint a szintetikus növényvédő szerek maradékai csak a méréshatár alatti mennyiségben lehetnek jelen. A biotermesztés előfeltétele emellett az is, hogy a bio szabályozás alá vont területen a „bio” minősítés megszerzéséig 3 évvel korábban el kell kezdeni a „vegyszermentes” agrotechnológia alkalmazását.

Mivel a tanulmány szerint számos esetben a mért glifozát érték többszörösen meghaladta a biogabonákra kiszabott határértéket, feltételezhető, hogy vagy a bioszabályozást szegték meg, vagy a glifozát mégsem bomlott le a talajban 3 év alatt. Akárhogy is van, a németországi kutatást megerősítve a hazai mérések is arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a glifozát határozottan jelen van a hazai mezőgazdaságban, hiszen még a bioterményekben is a határérték fölötti szintet mutatta ki a laboratórium. Mindez annak ellenére van így, hogy hazánkban egyelőre tiltott a GM növények – közöttük a GM szója termesztése, amelyeknek közkedvelt növényvédőszere a korosodó gyomirtó. A szakértők szerint éppen ezért fontos lenne, hogy a témában átfogó vizsgálatokat, méréseket szervezzenek.