Vegyszer

Így védheti meg a zöldségeit vegyszer nélkül

2014. május 18

Kertünkben a legfájdalmasabb az, amikor kezedben az ollóval mennél a rukkolát szüretelni és rájössz, hogy már más is jócskán megkóstolta, tiszta lyuk.

Amikor a retket kihúzod, és kukacos. Amikor a répa tövén hemzsegnek a répalégy-peték. Amikor a káposztából neked nem is marad, annyira jót bulizott rajta a káposztalepke hernyója. De egyáltalán védekezhet az ember egy biokertben a rovarok ellen?

Ez a kérdés most különösen akut lesz, hisz hamarosan meleg napokkal és vízhiánnyal is meg kell küzdeniük növényeinknek. A rovarok eleve szeretik a stresszes növényeket, mert azok több finom szénhidrátot termelnek. Így a legjobb, amit tehetünk a növényekkel az, ha megfelelő időben megfelelő helyre ültetjük vagy vetjük őket. Ilyenkor ellenállóak lesznek és egészségesek.

De persze vannak olyan növényfélék, amelyek annyira finomak, hogy elég kevés az esély arra, hogy megússzuk a rovarokat. A rukkola például híres arról, hogy azonnal a földibolha martalékául esik. A retek- és a répa-légy is előbb-utóbb rátalál a terményeinkre, a káposztafélék kártevői pedig annyian vannak, hogy nekem spec évekbe telt, mire sikerült nagyjából egyben leszedni egy fej káposztát, és akkor is csak vezéráldozattal (a kelkáposztát jobban szerették, így maradt meg a sima káposzta). A babokat pedig minden egyes évben megtámadják a tetűfarmjaikkal a hangyák.

Ötletek a távoltartásra

Mit tesznek akkor a biokertészek? Van, aki a különböző együttültetésekre esküszik, s például a salátát és a retket, a hagymát és a répát csak egymás szomszédságában helyezi el. Csakhogy ez nem túl rugalmas így. Meg hát: vagy beválik, vagy nem.

Szokták ajánlani a neem fa olaját, amelyben egy anyag a rovarok hormonháztartását felborítja, és éhen halnak még hernyókorukban az elborult agyú leendő pillangók. Ennek hátránya, hogy mire éhenhalnak, már bezabáltak az értékes zöldségeinkből, amelyek így lyukasak.

Egyes kertészek egyenesen odáig mennek, hogy lepkehálóval fogják a fehéren csillogó káposztalepkéket, vagy a káposzta aljára szórt tojáshéjjal próbálják meggyőzni a pillangókat arról, hogy fajtársaik már ott vannak, s így az ivadékok szempontjából jobb lesz más helyet keresni.

Akadálypálya

De igazából, ami nekem a legjobban bevált, az a fizikai távoltartás. Hiába nézi ki a káposztákat a gyönyörű, de gyűlöletes pillangó, ha nem jut hozzájuk, mert tadam: útját állja a fátyolfólia. A fátyolfólia - szemben a műanyag fóliával - sűrű szövésű, de nem áthatolhatatlan, nem fülled be, beengedi az esőt és a szelet, nem gombásodik be. Akár egész nyáron rajta maradhat a növényeken, bár a locsoláshoz meg a beporzáshoz azért le kell venni.

Kora tavasszal mintha inkább közvetlenül a növényekre dobva lenne a legjobb a hatékonysága, nyáron viszont talán az a jobb, ha kicsit magasabban van a növények levelétől valamiféle tartószerkezetre húzva. Ennek már csak azért is van értelme, mert könnyebb rögzíteni, hogy ne fújja el a szél. A paradicsom és a paprika felső hajtásai ráadásul eléggé nebántsvirágok, jobb, ha nem érintkeznek közvetlenül a fátyolfóliával.

Fényt vagy életet!

A fátyolfóliának egy hátránya van: valamennyire azért szűri a fényt és bent is tartja a meleget. Így nyárra érdemes a lehető legvékonyabb (bár nem túl időtálló) verziót beszerezni, vagy akár az esküvői tüllt újrahasznosítani. A tüll sok szempontból jobb nyárra, mint a fátyolfólia: nem tartja bent a hőt és teljes egészében átengedi a fényt - csak sokkal drágább. Ha nem szeretnénk egy lagzinyi pénzt eltapsolni, maradnak a 17 gramm alatti fátyolfóliák. (Az ennél vastagabbak inkább télre jók, mert még jobban szűrik a fényt és fogják a hőt.)

A fátyolfólia telepítésénél két dolog fontos: már közvetlenül a vetés után kerüljön a fóliára, hogy ne legyen a rovaroknak idejük feltérképezni az új kajaszállítmányokat, s legyen a szélnek ellenálló, de könnyen kezelhető módon rögzítve. Praktikus a féltégla vagy a homokzsák. Ha körülbelül egyméteres cölöpöket verünk le, az is fenttartja nyáron a fóliát, hisz nem kell a hó súlyától tartani.