Új jelentés - Minden 3. élelmiszeripari óriás hallgat a műtrágyahasználat kockázatairól

Egy friss elemzés szerint az átláthatóság súlyos hiányosságokat mutat a környezeti fenyegetések terén; sok vállalat műtrágyahasználattal kapcsolatos közléseit „felületesnek” ítélték. 

A fenntartható pénzügyekkel foglalkozó Planet Tracker elemzése szerint a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatainak egyharmada nem ismeri el a műtrágyahasználatból eredő kockázatokat, és csak nagyon kevesen tesznek közzé átfogó és rendszeres jelentéseket ebben a témában, írja a DownToEarth.

A jelentés 2018 és 2023 között összesen 5 000 beadványt vizsgált meg 45 vezető élelmiszeripari vállalattól, amelyek együttes bevétele elérte a 2,6 billió dollárt. Az elemzés azt értékelte, hogy az élelmiszer-előállítók (termelők), a gyártók és a kiskereskedők figyelmeztették-e befektetőiket és egyéb érintett feleiket a műtrágyákhoz kapcsolódó kockázatokra.

Még azok a vállalatok is, amelyek beszámoltak a műtrágyahasználat kockázatairól, gyakran csak felszínes részleteket közöltek. „...Több vállalatnak kellene bizonyítania, hogy felmérik a műtrágyahasználat kockázatait saját működésükben és ellátási láncukban, ideértve a pénzügyi veszteségeket és a csökkenő terméshozamokat a túlzott műtrágyázás miatt” – áll a jelentésben.

A vizsgálat olyan nagy élelmiszeripari vállalatokat érintett, mint Coca-Cola, Diageo, Adani Wilmar, PepsiCo, Walmart, Nestlé, Carrefour, Heineken és Mondelez.

Műtrágya kockázatok és környezeti hatás

A jelentés szerint a globális műtrágyahasználat legalább kétszerese annak, ami elméletileg szükséges lenne az élelmiszertermelés fenntartásához a modern, intenzív mezőgazdaság mellett.

Ennek következtében az emberiség már évi 2-3 alkalommal túllépi a bolygó nitrogénfelhasználásának a határát, főként a műtrágya nem megfelelő használata miatt. Ez leginkább a búza, kukorica és rizs termesztésében jelent problémát.

A műtrágya előállítása és felhasználása a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 5%-áért felelős, továbbá hozzájárul a dinitrogén-oxid szennyezéshez és az eutrofizációhoz (amikor a víztestekben felhalmozódnak a tápanyagok), amelyek komoly fenyegetést jelentenek az emberi egészségre és a biodiverzitásra.

A Kunming-Montreali Globális Biodiverzitási Keretrendszer (GBF) 7. célja szerint a szennyezési kockázatok csökkentése érdekében 2030-ra a felesleges tápanyagkibocsátást legalább felére kell csökkenteni.

Lassú előrelépés

Az elemzés szerint a vizsgált vállalatok 32%-a egyáltalán nem tett közzé műtrágyakockázatokkal kapcsolatos információt az elmúlt hat évben. Mindössze 30%-uk említette a műtrágyákhoz köthető üvegházhatású gázkibocsátást.

Ez különösen aggasztó, tekintve a műtrágyahasználat nagyságát és az ebből eredő komoly környezeti károkat – áll a jelentésben.

A vizsgált cégek közül:

• 53% említette a szennyezés csökkentésének szükségességét (például az eutrofizáció visszaszorítását),
• 39% foglalkozott a mezőgazdasági gyakorlatok javításával (pl. a műtrágya túlhasználatának kezelésével),
• 30% említette a műtrágyahasználat üvegházhatású gázkibocsátásra gyakorolt hatását.

Bár a vállalatok egyre inkább tisztában vannak a műtrágyahasználat kockázataival, még mindig jelentős előrelépésre van szükség a kockázatok átláthatóbb közlésében és a pénzügyi következmények kommunikálásában a befektetők felé – áll a jelentésben.

Érdekesség, hogy az élelmiszergyártók (közvetítő szektor) gyakrabban közöltek információkat a műtrágyagyártás és -használat kockázatairól, mint maguk az élelmiszertermelők, akik közvetlenül használják a műtrágyát.

„...Az a tény, hogy sok élelmiszertermelő vállalat le van maradva az élelmiszergyártók mögött, amikor a saját kockázataik nyilvánosságra hozataláról van szó, olyan kérdés, amelyet a pénzintézeteknek fel kellene tenniük” – fogalmaz a Planet Tracker jelentése.

Például a vizsgált időszakban:

• Az élelmiszertermelők 69%-a tett közzé legalább egy jelentést a műtrágyahasználati kockázatokról,
• A közvetítő szektor 81%-a adott ki ilyen információt,
• A kiskereskedők mindössze 54%-a számolt be a műtrágyákhoz kapcsolódó problémákról.

Összesen 5 165 dokumentumot elemeztek, amelyek 2 350 releváns szövegrészletet tartalmaztak. A vállalati közlésekben leggyakrabban a műtrágya gyártásának és használatának környezeti hatásai szerepeltek, amelyek külső érintetteket is érintenek.

Bár sok vállalat tisztában van a műtrágyahasználat környezeti kockázataival, kevesen közlik, hogy ezek hogyan érinthetik saját működésüket és ellátási láncukat.

Mely országokból származnak a vizsgált vállalatok?

A jelentésben elemzett cégek 19 országban működnek. A legtöbb vállalat az Egyesült Államokból származik (10 cég, a lista 22%-a), ezt követi az Egyesült Királyság, Brazília és Kína, egyenként négy vállalattal.

Kapcsolódó anyagok:

Gigantikus, éjjel-nappal működő naperőművet telepítene az űrbe Kína

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by KBCH from Pixabay