Itt a legjobb élni Magyarországon

2016. november 10

Az emberek szívesen költöznek azokba a térségekbe, ahol kedvezőek a gazdasági folyamatok; ez jellemzően az ország északnyugati harmada; Közép-Magyarország, Győr-Moson-Sopron, Vas, valamint Fejér megye.

Ezzel szemben a kedvezőtlen gazdasági folyamatok elvándorlást, csökkenő lakástranzakciókat és ingatlanárakat generálnak, ami különösen az ország északkeleti harmadában érezhető; főleg Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – írja elemzésében az Otthon Centrum.

hirdetés

A legtöbb adásvétel a főváros legnagyobb kerületeiben; a XI., XIII. és XIV. kerületben, valamint a legnagyobb városainkban történt, míg a legkevesebb tranzakció a funkcionális értelemben városhiányos térségekre jellemző; azaz az északkeleti és délnyugati országrészre.

Még mindig a főváros a legnépszerűbb

A lakásvásárlások számát tekintve

a főváros dominanciája érvényesül,

hiszen az első tizennégy helyen a főváros kerületei állnak. Ez érthető is, hiszen a fővárosban a legmagasabbak a nettó jövedelmek, valamint alacsony munkanélküliség és magas vállalkozási kedv jellemző.

Szintén kedvezően alakultak a tranzakciószámok a régióközpontokban és a Balaton-parti járásokban, melyek migrációs célpontok az országban.

Népességre vetítve a legkevesebb adásvétel Északkelet-Magyarországon,

Miskolctól és Nyíregyházától északra fekvő járásokban történt, név szerint az Encsi, Szikszói, Záhonyi, Kisvárdai járásokban. Az említett járások Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találhatóak, ahol az országos átlagnál magasabb munkanélküliség, alacsonyabb jövedelem, valamint negatív vándorlási mérleg tapasztalható.

A legmagasabb és legalacsonyabb ingatlanárak

Országosan, ahol sok tranzakció történik, ott jellemzően magasabb áron kelnek el a lakások, szemben a kevés tranzakcióval és elvándorlással jellemezhető térségekkel.

Az Otthon Centrum szerint 2016 első 9 hónapjának eladásai alapján a fővárosban a legdrágább kerületek a belvárosban az V. és VI., míg Budán az I. II. III. XII., ezekben

500 ezer forint feletti négyzetméterár jellemzi a társasházi lakásokat.

A panellakások esetében pedig a XI. és XIII. kerület bizonyul a legdrágábbnak, ahol 350 ezer forintos árfekvés a mértékadó. A családi házak Buda hegyvidéki kerületeiben; II. XI. és XIII. kerületben a legdrágábbak 400-500 ezer forintos négyzetméterárral.

A főváros legolcsóbb része a délkeleti városrész (a XVIII.–XXI., XXIII. kerületek), amelyet minden kategóriában a legkedvezőbb árfekvés jellemez 2016 első kilenc hónapjának eladásai alapján. A társasházak esetében 250, a panelnél 230, míg a családi házaknál 200 ezer forintos átlagos négyzetméterár jellemző itt. Ezek alapján az látszik, hogy a fővárosi ingatlanárakra egy északnyugat–délkelet lejtő jellemző azáltal, hogy a legdrágább városrészek többségében Észak-Buda kerületeiben, míg a legolcsóbbak a dél-pesti térségben találhatóak.

Vidéken jóval mérsékeltebb négyzetméterárak jellemzőek. A legdrágább városok mindhárom használtlakás-típus esetében Sopron, Debrecen, Győr. A társasházak esetében 250-300 ezer forintos, míg a panelnél és családi házaknál