Ahogy épülnek a bicikliutak világszerte meg valósulnak meg a kerékpáros közlekedést elősegítő fejlesztések, lángol fel mindig a vita, hogy mennyi értelme van mindebbe közpénzt belefektetni, mennyire térülnek meg később ezek a költségek.
A svéd Lund Egyetem és ausztrál Queensland Egyetem közös kutatása minderre kereste a választ, amikor költség-haszon elemzés keretében nézték meg Koppenhága példáján, mivel jár, ha egy város kerékpáros infrastruktúra fejlesztésébe fektet.
A kutatásban a kerékpárok, illetve az autók társadalmi és egyéni költségeit olyan szempontokból vizsgálták, mint a balesetek, a klímaváltozás és légszennyezés, az egészségügy, az utazás ideje vagy a zajártalom.
Az elemzés arra jutott, hogy ha az egyéni és a társadalmi költségeket összeadjuk, akkor mind a biciklizés, mind az autózás negatív terhet rak a társadalomra, de míg autónként a költség 0,50 eurocent/kilométer, addig a kerékpározásé csak 0,08 eurocent/kilométer.
A cikk itt folytatódik...
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
JOBBAN SZENNYEZIK A LEVEGŐT A ROBOGÓK, MINT A TEHERAUTÓK