Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

szigeteles1.jpgA szakemberek háromféle zajtípust különböztetnek meg a lakáson belül, ám a laikus számára sokszor nem sokat mondanak ezek a kifejezések. Ezért először is konyhanyelven vegyük át, mi mit jelent.

A léghang az egyik leggyakoribb zaj, amivel találkozhatunk. Ahogy a nevében is benne van, a levegőben terjedő hangot jelenti, magyarul azt nevezzük léghangnak, amikor a szomszéd kiabál, vagy hangosan hallgatja a tévét, de a közlekedő autók zaja is léghang.

A lépéshang már közérthetőbb valamivel, a felettünk lakó járását, vagy a gyerekek labdázását, esetleg a mindig vasárnap barkácsoló szomszéd fúrását, kalapálását nevezzük így. A különbség a kettő között, hogy míg a léghangot a levegő továbbítja, addig a lépéshangot a falszerkezet.

Az akusztika szó már ismerősen cseng mindenki számára, ez alatt azt értjük, amikor a lakáson belül keletkezett zaj visszaverődik a falakról. Ez is lehet zavaró hatású. E három zajártalom ellen kell tehát védekeznünk, amennyire lehetőségünk és pénztárcánk engedi, illetve amennyiben szükségesnek érezzük. De hogyan?
Ablakok és ajtók szigetelése

Az első lépés minden esetben a résszigetelés. A rosszul záródó nyílászárók, vagy az ablaktok és a fal közötti rések akadálytalanul engedik át a hangot. Igazán hatékony zajcsillapítást csak akkor tudunk elérni, ha először ezt szüntetjük meg. Lehetőség szerint rugalmas tömítőanyagokat használjunk, ugyanis a merev anyag miatti rezgés növelheti a zajt. Ablaktokok esetében a PUR-hab lehet jó megoldás, illetve az ablakkeret és tok közti hézagot gumitömítéssel vagy szivacscsíkkal tudjuk áthidalni.

A korszerű nyílászárók általában megfelelő hangszigeteléssel bírnak, így ha azok szakszerűen lettek beépítve, további teendő nincs velük. Gond lehet azonban a nyílászárók zajvédelme műemlékvédelem alatt álló épület esetén, ahol nincs lehetőség a nyílászáró cseréjére. Ez esetben a megfelelő, légmentes záródás biztosításán kívül az ablaküvegek cseréje jöhet szóba, amivel már könnyedén elérhetjük a kívánt zajcsökkentést.

Belső falak hangszigetelése

Az elsődleges probléma mégsem a határoló szerkezetnél szokott adódni, sokkal inkább a szomszédból átszűrődő zajok bosszantják a lakókat. A falak hangszigetelése nagy körültekintést igényel. Lényeges például a hangelnyelő anyag, és a hanggátló anyag felrakásának sorrendje annak függvényében, hogy a bejövő hangokat akarjuk-e gátolni, vagy az általunk keltett zajtól szeretnénk-e megvédeni a többi lakót. Általában a bejövő zajokat kívánjuk csökkenteni, ilyenkor a sorrend a következő: közvetlenül a falra kerül a hangelnyelő anyag. Ezt követi a tartóváz, ami akár cserépléc is lehet, majd erre kerül rá a hanggátló anyag. Végül a külső burkolat jön, például gipszkarton borítás.

Itt is fontos, hogy rugalmas, pontszerű rögzítést használjunk, elkerülendő a merevségből adódó rezgést, ami hanghidat képez. Természetesen a hanghidakat teljes mértékben kiküszöbölni nem lehet, de minél rugalmasabb a rögzítés, és minél kevesebb a rögzítési pont, annál nagyobb eséllyel tudjuk csökkenteni a hanghidak hatásait. Általános alapelv, hogy mindössze annyi rögzítést használjunk, amennyi statikailag indokolt. Ezt a módszert nem csak belső falaknál, hanem a határoló falak belső felületén is alkalmazhatjuk.
Födém, vagy padló hangszigetelése

A felső szomszéd kopogó lépteinek zaját a leghatékonyabban úgy tudjuk csökkenteni, ha az ő padlóját látjuk el szigeteléssel. Ez társasházi lakásokban sajnos a legritkábban kivitelezhető megoldás, ám saját kétszintes házunkban mindenképpen érdemes ezt a módszert alkalmazni. Ilyenkor persze megfordul a rétegrend, ugyanis nem a felső szintet akarjuk védeni, hanem az alsót. Tehát a födémre kerül a lépésálló hanggátló anyag, erre az osztóváz, majd az úsztatott hangelnyelő anyag, végül pedig a padlóburkolat.

Ha társasházi lakásunkban zavaró a felső szomszéd ténykedése, mégsem kapunk lehetőséget tőle, hogy a padlóját zajszigeteléssel lássuk el, akkor természetesen a födém másik oldaláról – azaz a mi lakásunk mennyezete felől – is megoldható a dolog. Ebben az esetben hasonlóan kell eljárnunk, mint a belső falak hangszigetelésénél. Sajnos a végeredmény nem lesz olyan, mintha felülről szigeteltünk volna, de 20 cm-es vastagságnál akár 15 dB-es zajcsökkenést is elérhetünk vele. (Szemben a felülről végzett 7 cm-es szigetelés 25-30 dB-es zajcsökkenésével.)
Árak, lehetőségek

Ha igazán profi megoldást szeretnénk, akkor szakemberrel végeztetjük el a zajterhelés mérését, és az ahhoz igazodó hangszigetelés kivitelezését is. Az árak ez esetben igen változóak. A mérés a legtöbb helyen ingyenes akkor, ha a kivitelezést a mérő szakemberre bízzuk, ám ez esetben a bruttó 15 ezer forinttól 30 ezer forintig is terjedhet a hangszigetelés négyzetméterenként. Ha van rá lehetőség, teljes körű árajánlatot kell kérni még a mérés elvégzése előtt.

Persze sokan egyénileg szeretnék megoldani a zajszigetelést, erre is számtalan lehetőség van. A lépéshang-szigetelő lemezek négyzetmétere már akár 700 forinttól beszerezhető, ám itt nem szabad megfeledkezni az egyéb járulékos költségekről sem, mint például a lécezésről, vagy a gipszkarton borításról. Léteznek remek hangcsillapító membránok is, ezek négyzetmétere 3 és 5 ezer forint között mozog. De aki egyáltalán nem szeretne sokat barkácsolni otthon, az beszerezhet közvetlenül a falra ragasztható, különböző színű tapétával ellátott hangszigetelő elemeket is, amelyek négyzetméterét 6 és 11 ezer forint között árulják.

Nagy általánosságban elmondható, hogy minél vastagabb egy szigetelés, annál hatékonyabb, és természetesen ez a hangszigetelésre is igaz. Mivel azonban ezt a fajta szigetelést a lakáson belül helyezzük el, mindenképpen mérlegelnünk kell, hogy mekkora hasznos helyet vagyunk hajlandóak „feláldozni” a nyugodtabb, zajmentesebb otthonért.

Forrás: http://ingatlanmagazin.com/epites-es-felujitas/hogyan-vedekezzunk-a-zajos-szomszeddal-szemben-ime-a-lehetosegek/