A világ egyik legnagyratörőbb városrehabilitációs projektje keretében Athén korábbi repülőterének helyén épül meg az Ellinikon Park, amely Európa legnagyobb tengerparti városi parkja lehet. A 200 hektáros területen több mint 30 ezer fát és körülbelül hárommillió cserjét ültetnek, miközben intelligens öntözőrendszerrel, újrahasznosított vízzel és hűvös útvonalakkal védekeznek a görög fővárost sújtó hőhullámok ellen.
A Görögországban, Athén déli elővárosában, Ellinikóban kialakított park területének 70 százalékát növényzet borítja majd. A fejlesztés első része várhatóan 2027 elején nyílik meg a nagyközönség előtt, a további infrastruktúra kiépítése pedig 2030-ig folytatódik, írja az euronews.
Intelligens vízgazdálkodással és hűvös útvonalakkal csökkentik a hőséget
A park fenntartható vízgazdálkodási rendszerének része lesz egy szennyvíztisztító egység, amely naponta 7000 köbméter tisztított vizet képes előállítani. Emellett egy 10 ezer köbméteres tárolótartályt és olyan intelligens öntözőrendszert építenek, amely akár 90 százalékos vízmegtakarítást is lehetővé tehet.
A tervek között szerepel egy „hűvös útvonalakból” álló hálózat is, ahol a hőmérséklet akár 4 Celsius-fokkal alacsonyabb lehet a szomszédos aszfaltozott területeken mérhető értékeknél.
Az Ellinikon Park egy fenntartható zöldterületek tervezéséről és üzemeltetéséről szóló útmutató központi témája is lett. A kiadvány szerzője Dimitra Theochari tájépítész és Lenio Myrivili, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának globális hőségügyi vezetője, aki egyben klímaellenállósági különleges tanácsadóként is dolgozik.
A tanulmány összegyűjti a modern városi parkok kialakításának és működtetésének nemzetközi gyakorlatait. Az Ellinikon Park példáján keresztül mutatja be, miként lehet egységes rendszerben kezelni a mikroklímát, a vízgazdálkodást, a növényzetet, az építőanyagokat és az útvonalakat.
A koncepció a parkot nem egyszerűen szabadidős területként kezeli, hanem olyan integrált városi infrastruktúraként, amely képes reagálni a modern települések környezeti kihívásaira.
A tervezés során digitális szimulációkat, hőtérképeket és számítógépes áramlástani modellezést, vagyis CFD-technológiát használtak. Ezek segítségével vizsgálták az árnyékolás és a légáramlás hatását, majd az eredmények alapján alakították ki a hűvös útvonalak hálózatát.
A pihenőterületeket több mint 60 százalékos árnyékolási aránnyal tervezik meg, miközben biztosítják a természetes légmozgás lehetőségét is. A növényzet fokozza a párologtatást, és javítja a park hőkomfortját.
A park teljes szerkezetébe vízi elemeket is beépítenek, köztük csatornákat, párásító rendszereket és alacsony fogyasztású medencéket. Ezek párologtatással segítik a környezet hűtését és a levegő hőmérsékletének csökkentését.
Az útvonalakat a természetes domborzathoz igazítják, hogy egységes, akadálymentesen használható és folyamatosan árnyékolt hálózatot hozzanak létre. Az egyes ösvényeket növényzet veszi körül, így kisebb mikroklimatikus védőterületek, valamint világos és árnyékos szakaszok egymást követő sorozata alakul ki.
A levegő hőmérsékletéről, a relatív páratartalomról, a napsugárzásról, a talajnedvességről és az árnyékolás mértékéről folyamatosan adatokat gyűjtenek majd. Ezek segítségével hatékonyabban irányítható a park mikroklímája, öntözése és a zöldfelületek gondozása.
Az intelligens öntözőrendszer időjárási és talajérzékelők adatait használja fel, így a kijuttatott víz mennyisége pontosabban igazítható a növények tényleges igényeihez. A tanulmány szerint ez a megoldás akár 90 százalékkal is csökkentheti a vízfelhasználást.
A cél több mint 520 növényfaj telepítése. A fajok mintegy háromnegyede Görögországban őshonos vagy a helyi körülményekhez megfelelően alkalmazkodott növény lesz.
A harmadlagos tisztítást végző szennyvízkezelő egység naponta legfeljebb 7000 köbméter tisztított vizet állít elő. Ez fedezheti az összes engedélyezett, ivóvíz-minőséget nem igénylő felhasználást, beleértve a park öntözését is.
Az öntözővíz tárolására 10 ezer köbméteres tartály épül. Ez megerősíti a park vízbiztonságát, és ellenállóbbá teszi a növényzetet a fokozott hőterheléssel járó időszakokban.
Az esővizet zöld és kék infrastruktúra segítségével kezelik, azzal a céllal, hogy annak 100 százalékát helyben hasznosítsák vagy vezessék el. Emellett helyreállítják a természetes vízfolyásokat is. Ezek közé tartozik a Trachones-patak, amely fontos árvízvédelmi infrastruktúraként működik majd.
Európa legnagyobb tengerparti városi parkja épül
A park burkolataihoz görög természetes anyagokat használnak, köztük kavalai márványt, fehér Dionysos–Penteli márványt, karystosi palát és mandrasi homokkövet. Ezeket tartósságuk és a hőkomfort javításában játszott szerepük miatt választották ki, valamint azért, hogy a park harmonikusan illeszkedjen Attika tájképébe.
Az egykori repülőtér létesítményeiből származó anyagokat sem hagyják veszendőbe menni, hanem beépítik az új park szerkezetébe. A betonlapokból támfalakat, lábazatokat és más szerkezeti elemeket készítenek, a zúzott adalékanyagot pedig gabionokban és feltöltésekben használják fel. Az újrahasznosítás csökkenti az építkezés környezeti lábnyomát.
Az Ellinikon Park teljes területe kétmillió négyzetméter, vagyis 200 hektár lesz. Ezzel Európa legnagyobb tengerparti városi parkjává és a világ egyik legambiciózusabb városrehabilitációs projektjévé válhat.
Méretét jól szemlélteti, hogy 40 százalékkal nagyobb lesz a 142 hektáros londoni Hyde Parknál. Területe majdnem eléri a berlini Tiergarten 210 hektáros méretét, és csaknem hétszer akkora lesz, mint Brüsszel 30 hektáros Parc du Cinquantenaire parkja.
A New York-i Central Park területe 341 hektár, így mintegy 1,7-szer nagyobb az Ellinikonnál, az athéni beruházás ennek ellenére globális léptékben is összehasonlítható jelentőségű projektnek számít.
Az Ellinikon legfontosabb megkülönböztető sajátossága a tengerparti elhelyezkedése. A legtöbb nagy európai parkot teljesen körülveszi a városi környezet, az athéni zöldterület azonban közvetlenül kapcsolódik egy két kilométer hosszú tengerparthoz.
A kizárólag tengerparti európai parkokkal összehasonlítva az Ellinikon lényegesen nagyobb és modernebb lesz, mint Barcelona hagyományos, körülbelül 31 hektáros Parc de la Ciutadella parkja. Négyszer nagyobb területet foglal majd el, mint a teljes kiépítése után mintegy 54 hektáros görögországi Faliro-öböl rehabilitációs fejlesztése.
Területét csak olyan, nem városi környezetben fekvő védett erdőségek haladják meg, mint a toszkánai, 296 hektáros Parco della Sterpaia, illetve olyan hatalmas nemzeti parkok, mint a walesi Pembrokeshire Coast, amely 62 ezer hektáron terül el.
Az Ellinikon Park így nemcsak új szabadidős területet ad Athén lakóinak, hanem azt is bemutatja, hogyan alakíthatók át a használaton kívüli városi területek klímaálló, víztakarékos és a szélsőséges hőséggel szemben is ellenálló infrastruktúrává.
Kapcsolódó anyagok:
Hogyan lett a lepusztult ipari zónából Oslo legélhetőbb városnegyede?
Fenntartható építészet: Rotterdamban épül fel a város új, 30 ezer négyzetméteres szuperkomplexuma
A függőleges kertek nemcsak szépek, hanem hatékonyan hűtik a túlmelegedő városokat is
A nyitókép csak illusztráció, forrás: AI által generált kép
TOP 5
