Már csak költik a pénzt a fiatalok, családot se akarnak alapítani a világ egyik legdrágább városában

Szingapúr régóta a pénzügyi fegyelem és a magas megtakarítási hajlandóság szimbóluma. 

Most azonban egyre több jel mutat arra, hogy a világ egyik legdrágább városában a lakosok mind nehezebben tudnak félretenni. A friss kutatások szerint a szingapúri munkavállalók 60%-a él fizetéstől fizetésig, ami jóval meghaladja a régiós átlagot, írja a CNBC.

A növekvő kiadások és az élménykeresés ára

A mindennapi megélhetés költségei folyamatosan emelkednek, miközben a fiatalabb generációk egyre inkább a pillanatnyi élményeket – utazást, éttermeket, edzőtermi tagságot – helyezik előtérbe a hosszú távú megtakarításokkal szemben. „A hónap végén minden keresetemet kifizetem számlákra, biztosításra, a szüleim támogatására. Ezután alig marad valami, amit félre tudnék tenni” – mesélte Jovan Yeo, egy 32 éves banki alkalmazott.

A trendet megerősítik a felmérések is: míg 2021-ben a lakosság 53%-a élt egyik fizetéstől a másikig, mára ez az arány 60%-ra emelkedett.

Az infláció és a lakhatási költségek súlya

Bár Szingapúr inflációja a közelmúltban mérséklődött, a város továbbra is az egyik legdrágább hely a világon. A lakások árai tavaly közel 10%-kal emelkedtek, a közlekedés és az élelmiszerek ára pedig folyamatosan nő. A jövedelmek vásárlóereje ezzel párhuzamosan csökkent: 2019 és 2024 között a medián reálbér évente átlagosan 0,4%-kal esett vissza.

Az elemzők szerint a szigetország földhiánya, a magas ingatlanárak, az importfüggőség és az autótulajdonhoz kapcsolódó drága engedélyrendszer (COE) mind hozzájárulnak a lakosság pénzügyi terheinek növekedéséhez.

Generációs változások és az „élni akarás” szemlélete

A szakértők úgy látják, hogy a jelenség nemcsak gazdasági, hanem társadalmi változások eredménye is. A fiatal szingapúriak közül sokan nem érzik olyan fontosnak a spórolást, mint szüleik generációja. „A szüleim idejében gyerekekre spóroltak, de ma már nem mindenki akar családot, így nincs akkora nyomás, hogy félretegyünk” – mondta Joyce Ang, egy 34 éves szingapúri nő.

Az új generáció inkább az élményekre költ, és gyakran a jövőbeni bevételeit is előre elkötelezi – például a „buy now, pay later” konstrukciókkal. Ez egyfajta „adósságtársadalomhoz” vezet, ahol az azonnali élvezetek felülírják a hosszú távú pénzügyi tudatosságot. 

Kapcsolódó anyagok:

Egyre több fiatal választja a kimaradás örömét – új jelenség a JOMO

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Pixabay