Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Instant divattipp: Vásárlás divatosan - Dekoratív szatyrok bevásárláshozA környezetvédelem ott kezdődik, hogy apróságokon változtatsz, például csinos, de nem eldobható, hanem például textilszatyrokkal mész vásárolni. A választék itthon is egyre bővül.

Tudtad, hogy átlagosan mindössze 20 percig használunk egy műanyag szatyrot, aminek a lebomlási ideje 300 és 400 év között van? Ez az adat már önmagában is sokkoló, pedig a műanyag szatyrok környezetre gyakorolt káros hatásairól még egy szót sem ejtettünk. A környezetvédelem ott kezdődik, hogy apróságokon változtatsz, például csinos, de nem eldobható szatyrokkal mész vásárolni. Szerencsére a választék itthon is egyre szélesebb.

 

Bővebben: Gyere a közelembe Marha barátom - avagy egy kis tehénszociológiaTehénszociológiai vizsgálódásba kezdtek Nagy-Britanniában több tej reményében.

Tehenészeti alapigazság, hogy minél jobban érzi magát egy állat, annál több tejet ad. Az eddig is biztosra vehető volt, hogy a tehenek társas lények, és meglehetősen fontos számukra a csoportokba szerveződés. Ennek fejlődési, kialakulási mikéntjét próbálják nyomon követni az Exeteri Egyetem tudósai, akiknek szakterülete az állati viselkedés.

 

Bővebben: Gyilkos óriáscsigák özönlik el Dél-AmerikátNagyon agresszív, havonta 2-300 utódot előállító óriáscsigák lepik el Dél-Amerikát. Az afrikai eredetű faj egyedei lelegelik a termést, ellepik a járdákat, csúszós réteget képeznek az autópályákon, de egy élősködőjük fertőzésének köszönhetően akár halálosak is lehetnek az emberekre. Csak néhány hüvelyknyi méretű, de hatalmas felfordulást tud okozni az afrikai csiga (achatina fulica), amely már kezd meghódítani több dél-amerikai országot és az USA-hoz tartozó Florida állam nagy területeit is. A faj egy természetvédő egyesület, a IUCN listáján a világ száz leginkább invazív faja közé is bekerült.

Azért került fel a listára, mert különlegesen gyorsan képes szaporodni: a gyerekcsiga egy év alatt felnő, ezután pedig havonta 250-300 petét is lerak, ezért nagyon gyorsan képes ellepni egész nagy területeket.

 

Bővebben: A farkasok éljenek még, vagy a sziklaugró pingvinek?A háborús csatamezők sérültjeihez hasonlóan rangsorolják a védelemre szoruló fajokat és élőhelyeket a természetvédelmi szakemberek. A kutatók szerint így lehet a leghatékonyabb a veszélyeztetett fajok védelme, akkor is, ha le kell mondani a sziklaugró pingvinekről, a kínai folyami delfinekről és a mangroveerdőkről.

Vészes ütemben csökken a fajok száma a földön, a kutatók szerint nyilvánvaló, hogy mindet nem lehet megmenteni. Az emberi hatások miatt túl sok faj került veszélybe, és nincs az a pénz, amiből mindegyiket meg lehetne óvni a kihalástól. Ezért - bármilyen kellemetlenül is hangzik - rangsorolni kell.

 

Bővebben: Erdőkárok a magyar erdőkbenAz emberi tájátalakítás előtt Magyarország körülbelül 85%-át erdő fedte. Az országos erdőkár nyilvántartási rendszer részeként az erdőgazdálkodók a legjelentősebb erdészeti károkat az Erdészeti Tudományos Intézet felé jelentik.

Az erdészeti károknak két csoportjuk van, az abiotikust élettelen környezeti tényezők okozzák. Ebbe az osztályba sorolják a szélsőséges időjárás okozta viharkárokat, a jégtörést és az aszálykárt.

 

Bővebben: Kovászos uborka Fejér Holló módraFejér Pista barátom, lévén, hogy nyaralója van a Balatonnál, mint a hegedűhúr, április vége felé elpattan a magyar tengerhez, ott nyaral egész nyáron, majd csak október elején tér vissza a fővárosba. Nyugdíjasként éppen megteheti, de mivel sokat van távol, ez nem tetszik nagyon a gasztronómiának igencsak hódoló, Pesten élő baráti társaságnak, így Pistán méltán ragadt rajta a fejér holló becenév.

Egy szerencséje van azonban hősünknek, hisz igen kiváló, és tájjellegre adott recepteket ismer, így rendre kimenti magát, ha szükséges, ugyanis amint szóvá teszik, hogy mikor kerül már elő végre, mindig előrukkol valami új, kevésbé ismert recepttel.

 

Bővebben: Mediterrán földigiliszta honosodott meg Írországban a globális felmelegedés miattA globális felmelegedés miatt honosodhatott meg Írországban egy mediterrán földigiliszta, amelynek nagy populációját a University College Dublin biológusai fedezték fel. A felfedezésről a Biology Letters legújabb számában jelent meg tanulmány.

A Prosellodrilus amplisetosus kizárólag Franciaország délnyugati részén, az Aquitaine-régióban honos. A tudósok feltételezése szerint az emberi tevékenységnek köszönhetően "települhetett át" ezer kilométerre eredeti élőhelyétől.

 

Bővebben: Úszni is képes a patkánysejtekből és szilikonból létrehozott mesterséges Úszni is képes a mesterséges "medúza", amelyet a patkány szívizomsejtjeiből és szilikon-polimerből hoztak létre a Harvard Egyetem és a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói.

A Medusoidnak elnevezett "lény" úgy működik, mint az emberi szívhez hasonlatos természetes biológiai pumpa, így modellként szolgálhat a szívműködés élettanának tanulmányozására. A kutatásról a Nature Biotechnology folyóiratban jelent meg tanulmány.