A kép csak illusztráció (Forrás: Wikipedia)
Létezik egy faj, amelynek gyakorlatilag sikerült elérnie a halhatatlanságot, olyan értelemben, hogy nem öregszik meg. Kutatók most összevetették a génállományát halandó társai genomjával, hogy kiderítsék, mi a titka.
Turritopsis dohrnii
A halhatatlanság létezik, de ahhoz, hogy megszerezzük, nem istenné vagy vámpírrá, hanem medúzává kellene válnunk.
Ráadásul közülük is csak egyetlen faj, a Turritopsis dohrnii élvezi ezt a kiváltságot.
A genetikusok azt remélik, hogy ha a T. dornii DNS-ét összevetik a közeli rokonfajokéval, az segít majd megérteni az öregedés folyamatát, és azt, miként kerülhetjük el a látszólag elkerülhetetlent.
A Turritopsis alig fél centiméteres medúza és a melegebb vizekben él. Legalább három csalánozófaj képes visszafelé öregedni, a folyamat pedig leginkább a Benjamin Button című filmben látottakhoz hasonló; a felnőtt állatból újra fiatal példány lesz.
ÁM MÍG A MÁSIK KETTŐ EZT CSAK KORLÁTOZOTTAN TUDJA MEGTENNI, ADDIG ÚGY TŰNIK, A TURRITOPSIS ANNYISZOR KÉPES MEGFIATALODNI, AMENNYISZER CSAK SZERETNE.
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány a T. dorhnii és a T. rubra génállományát hasonlította össze, hogy fényt derítsenek a különbségekre, ezenkívül további rokonfajok genomját is vizsgálták.
Meglepetésre dr. Maria Pascual-Torner, a spanyolországi Universidad de Oviedo munkatársa és szerzőtársai nem találtak egyetlen olyan jól beazonosítható genetikai trükköt sem, amely a jelek szerint a fiatalság forrása lenne. Ehelyett ún. potenciális hozzájárulók széles skáláját azonosították.
Azonosítottuk a replikációval, a DNS-javítással, a telomerek fenntartásával, a redox-környezettel, az őssejt-populációval és a sejtek közötti kommunikációval kapcsolatos gének variánsait és kiterjesztéseit"
– magyarázta a kutató.
Ezek mindegyike fontosnak bizonyulhat, de a tanulmány a T. dohrnii genomjának két olyan jelentős aspektusára irányította a figyelmet, amely a rokonoknál nincs jelen. Az egyik elnémít két génkifejeződést irányító fehérjecsaládot (ezeket angolul Polycomb Repressive Complexeknek nevezik), a másik a pluripotenciát aktiválja, vagyis az őssejtek azon képességét, hogy az életciklus megfordításával olyan sejtekké alakuljanak, amilyenné csak szeretnének.
A legizgalmasabb kérdés persze az, hogy a most megszerzett ismeretekből az emberiség profitálhat-e valamilyen módon?
Ennek megválaszolására egyelőre nem áll rendelkezésre elég ismeretanyag, de a tudósok szerint nem érdemes abban reménykedni, hogy a közeljövőben valamilyen formában elérhetjük az örök fiatalságot.
Természetesen a „halhatatlan" kifejezés a Turritopsis dohrnii esetében picit csalóka, mert ő sem él örökké, csak éppen ez a faj nem végelgyengülésben pusztul el, hanem valamilyen ragadozó zsákmányaként fejezi be földi pályafutását.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok: