Sokan viszolyognak még a gondolatától is, de az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezete azt tanácsolja: együnk bogarakat! Világszerte egyre kevesebb fehérjeforráshoz jutnak az emberek, ám a rovarok fehérjében, vitaminokban, a szervezetnek fontos ásványi anyagokban egyaránt gazdagok, és kevesebb zsírt tartalmaznak, mint például a sertéshús.

Egy holland rovarkutató, Arnold van Huis állítása szerint Thaiföldön napjainkban csaknem 15 ezren tenyésztenek ehető rovarokat. A tudós maga is imádja a termeszeket, a lárvákat, a szöcskét, a grillezett tücsköt és a sült sáskát, a selyemhernyó bábját pedig kifejezetten édeskés dióízéért szereti. Az alternatívnak tartott rovar-fehérjék fogyasztása számos afrikai, távol-keleti, dél-amerikai kultúrában hagyomány, ahol az emberek tücsköt-bogarat megesznek.

Mi magyarok viszont, ha egy méretes csótányt látunk a lakásban, rögtön agyoncsapjuk, semhogy megennénk. (Önéletrajzi regényében Kassák Lajos is bevallotta: volt idő, mikor jobb híján stanicliba gyűjtött cincéreket tömött magába, mert egyetlen peták nélkül gyalogolt Budapestről Párizsig.) Az európaiak ugyanígy finnyásak – kivéve a celebeket, akik némely tévéműsorban hajlandók lenyelni a svábbogarat, óriáscincért…

Eközben fogalmuk sincs arról, hogy az ENSZ több tízmillió eurót költ a rovarevés – mint régi táplálkozáskultúra – népszerűsítésére. Hiszen az értékes tápanyagtartalmú rovarok tenyésztési költsége elenyésző a négylábúakéhoz képest, s ökológiailag is hasznos, mivel nem fokozza az üvegházhatást, a globális felmelegedést.

Nemrég az ENSZ összeállította az ehető férgek toplistáját: legalább 1500 fajtából válogathat, akinek van hozzá gusztusa – élvonalban az óriás vízi poloskával, ganajtúróval, óriáshangyával. A szakértők szerint jelenleg 120 országban esznek bogarat. Ha nem tennék, a Földön még nagyobb volna az amúgy is növekvő élelmiszerválság (húsz év múlva már nem is lesz elég állati hús), de ha még többen tennék, egymilliárddal csökkenhetne az éhezők száma.

Persze mindent csak mértékkel! Floridában hagyomány rovarevő versenyeket rendezni, melynek legutóbbi első helyezettje, egy 32 éves férfi – miközben megdöntötte előző évi rekordját – annyi csótányt falt be, hogy a helyszínen meghalt. Mivel a többieknek semmi baja nem lett, a győztes kétségkívül túlette magát a fődíjért, egy óriáskígyóért. Az ilyen balszerencse sajnos nem kedvez az ENSZ rovarevésre buzdító erőfeszítéseinek.

Forrás: http://www.szabadfold.hu/csalad/bogarat_csak_mertekkel_fogyasszunk

TOP 5

Ne maradjon le
egy hírről sem

utajovobe.eu
Rendszerezett a fenntartható fejlődés oktatásához is felhasználható tudás. Segíti az oktatók környezeti nevelésének beépítését az oktatott tantárgyakba.

Copyright © 2011 Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel - Útajövőbe.eu. Minden jog fenntartva.
Weboldal programozás, karbantartás SelfMed.pro. Villám tárhely Szerver.eu