A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
A Microsoft új mesterséges intelligenciája egy tudományos vizsgálatban jelentősen felülmúlta az általános orvosi ellátásban dolgozó orvosok diagnosztikai teljesítményét. A Science folyóiratban publikált kutatás szerint az AI bizonyos betegségek felismerésében több mint kétszer pontosabbnak bizonyult, miközben a diagnózishoz szükséges vizsgálatok költségeit is jelentősen csökkentette. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eredmények ellenőrzött tesztkörnyezetből származnak, ezért egyelőre nem bizonyítják, hogy a technológia a valódi betegellátásban is jobb lenne az emberi orvosoknál, írja a Futurism.
A Microsoft szerint új mesterségesintelligencia-rendszere már képes felülmúlni az emberi orvosok diagnosztikai képességeit – legalábbis a vállalat saját kutatásának eredményei alapján.
A szakértői ellenőrzésen átesett, rangos Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Microsoft AI Diagnostic Orchestrator (MAI-DxO) nevű orvosi mesterséges intelligencia több mint kétszer olyan pontosan állította fel a diagnózisokat, mint az általános orvosi ellátásban dolgozó orvosok.
A korábbi vizsgálatokkal ellentétben a kutatók ezúttal arra kényszerítették az AI-rendszert, hogy a betegségek felismerése során a valódi orvosokhoz hasonló módon dolgozzon. Ez azt jelentette, hogy a mesterséges intelligencia nem kapta meg azonnal az összes szükséges információt, hanem fokozatosan kellett összegyűjtenie a diagnózis felállításához szükséges adatokat.
A teszteket ugyanakkor ellenőrzött környezetben, előre meghatározott feladatokon végezték el, ezért továbbra is kérdéses, hogy a rendszer mennyire lenne hasznos a tényleges orvosi gyakorlatban. A Microsoft ennek ellenére máris jelentős áttörésként értékelte az eredményeket.
Mustafa Suleyman, a Microsoft mesterséges intelligenciával foglalkozó részlegének vezérigazgatója szerint végre elérkezett az az időszak, amikor az AI az egészségügyi ellátáson keresztül kézzelfoghatóan javíthatja az emberek életét. A szakember a The Verge technológiai portálnak adott interjújában arról beszélt, hogy a következő időszakban további jelentős előrelépések várhatók.
„Jövőre rendkívül lenyűgöző intelligens rendszerek jelennek majd meg a tényleges működésben” – mondta Suleyman. Hozzátette, hogy véleménye szerint a mesterséges intelligencia alapvetően megváltoztathatja az egészségügyi ellátás módját.
A mesterséges intelligencia 83 százalékos pontossággal diagnosztizált, az orvosok 36 százalékot értek el
A kutatás során a szakemberek a Microsoft DxO modelljével összesen 629 orvosi esetet vizsgáltattak meg. Ezek közül 304 eset a New England Journal of Medicine című orvosi folyóirat klinikopatológiai konferenciáin bemutatott esetekből származott. További 325 esetet a MIMIC-IV-ED nevű adatbázisból választottak ki, amely sürgősségi osztályos ellátásokkal és kórházi felvételekkel kapcsolatos adatokat tartalmaz.
A vizsgálat így közel fele-fele arányban tartalmazott részletes orvosi esetismertetéseket és sürgősségi ellátásból származó betegadatokat. Az első csoportban a Microsoft mesterséges intelligenciája 83,2 százalékos diagnosztikai pontosságot ért el. Ezzel szemben az ugyanazokat az eseteket vizsgáló általános orvosok mindössze 36,1 százalékos eredményt produkáltak, annak ellenére, hogy a diagnózis felállításához szakirodalmi forrásokat is használhattak.
A sürgősségi osztályos eseteknél szintén jelentős különbség mutatkozott. A mesterséges intelligencia 80,3 százalékos pontossággal azonosította a betegségeket, míg az emberi orvosok 46,8 százalékos eredményt értek el.
A kutatók azonban nem kizárólag a diagnózisok helyességét vizsgálták. Azt is elemezték, hogy az egyes diagnózisok felállításához milyen vizsgálatokra volt szükség, és ezek mekkora becsült költséggel jártak. A Microsoft beszámolója szerint a DxO rendszer összességében az orvosok által felhasznált költségek feléből, bizonyos esetekben akár harmadából is képes volt eljutni a diagnózishoz. Ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia a vizsgálatban nemcsak pontosabbnak, hanem költséghatékonyabbnak is bizonyult.
Amennyiben az eredményeket további kutatások is megerősítik, azok jelentős bizonyítékot szolgáltathatnak arra, hogy a mesterséges intelligencia komoly szerepet kaphat az orvosi diagnosztikában.
Az AI már az orvosokhoz hasonlóan kérdez és vizsgálatokat rendel el, de vannak korlátai
Az orvosi munka azonban jóval többről szól, mint a tünetek elemzéséről és a betegségek felismeréséről. Az egyik legnehezebb feladat gyakran az, hogy az orvos rávegye a beteget állapotának részletes ismertetésére. Ehhez olyan információkat is fel kell tárnia, amelyeket a páciens esetleg nem tart fontosnak, ezért magától meg sem említene.
A Microsoft kutatása ezt a problémát is igyekezett figyelembe venni, legalábbis bizonyos mértékben. A DxO rendszernek ugyanis egymást követő lépésekben kellett dolgoznia. Ahelyett, hogy egyszerre megkapta volna a beteg összes tünetét, először csupán a páciens kezdeti panaszából indulhatott ki. Ezt követően előzetes diagnózist kellett felállítania, majd eldöntenie, milyen további kérdéseket érdemes feltenni. A rendszernek arról is határoznia kellett, hogy mely orvosi vizsgálatok szükségesek a betegség azonosításához, miközben azok költségeit is mérlegelte.
A tanulmány szerzői szerint a korábbi kutatások nem vizsgálták a diagnosztikát olyan aktív, egymást követő információgyűjtési folyamatként, amely egyszerre veszi figyelembe a diagnózis pontosságát és a kivizsgálás költségeit. A korábbi tesztekben ehelyett jellemzően egyetlen utasításban adták meg a mesterséges intelligenciának a teljes betegesetet.
Az új vizsgálat tehát közelebb próbált kerülni a valódi orvosi döntéshozatalhoz. Ugyanakkor a kutatás csak korlátozottan tudta utánozni az orvos és a beteg közötti természetes párbeszédet. A DxO ugyanis nem valódi páciensekkel kommunikált, hanem egy úgynevezett kapuőrügynökkel, amely a betegesetek dokumentációja alapján közvetítette a kért információkat.
Más szóval az egyik mesterséges intelligencia egy olyan beteget diagnosztizált, akinek a szerepét egy másik mesterségesintelligencia-rendszer játszotta. Ez fontos korlátja a kutatásnak, hiszen a valódi betegek nem mindig képesek pontosan megfogalmazni panaszaikat, és a tünetek feltárása gyakran összetett emberi kommunikációt igényel.
Bár kétségtelen, hogy a mesterségesintelligencia-modellek rendkívül hatékonyak az információk elemzésében és összefüggéseinek felismerésében, a vizsgálat során felhasznált részletes beteganyagokat eredetileg emberi orvosok állították össze. Vagyis az AI olyan gondosan dokumentált, rendszerezett orvosi eseteken dolgozhatott, amelyek elkészítéséhez már korábban jelentős emberi szakértelemre volt szükség.
A Microsoft kutatása ezért fontos előrelépést jelenthet az orvosi mesterséges intelligencia fejlődésében, de önmagában még nem bizonyítja, hogy az AI a mindennapi betegellátásban is képes lenne helyettesíteni az emberi orvosokat.
Kapcsolódó anyagok:
A világ első AI kórházában naponta 3000 embert tudnak kezelni a robot orvosok
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Vitaly Gariev: pexels
TOP 5
