A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Egy új olasz kutatás szerint azok az emberek, akik egy háztartásban élnek, nemcsak a konyhát, a fürdőszobát vagy a közös tereket osztják meg egymással, hanem szájüregi és bélmikrobiomjuk egy részét is. A Trenti Egyetem kutatói arra jutottak, hogy az együtt élő emberek között jelentős mértékű mikrobaátadás történik, függetlenül attól, hogy milyen közeli kapcsolatban állnak egymással.
A vizsgálat eredményei szerint a testvérek, valamint a szülők és gyermekeik hasonló arányban osztanak meg mikrobatörzseket egymással. A kutatók szerint így akár a lakótársaink mikroorganizmusai is „albérletmentesen” élhetnek a szervezetünkben.
A romantikus partnerek esetében azonban még erősebb kapcsolatot figyeltek meg. A szakemberek ezt elsősorban a csókolózással magyarázzák, amely elősegíti a szájüregi mikrobák átadását, írja az euronews.
„Az, hogy kivel döntünk úgy, hogy megosztjuk az otthonunkat, jelentős hatással lehet a mikrobiomunkra, ami akár az egészségünkre is következményekkel járhat” – mondta Vitor Heidrich, a Trenti Egyetem számítógépes biológusa és a kutatás vezető szerzője.
Jelentős mikrobaátadás történik az együtt élő emberek között
A kutatócsoport 1644 párosított szájüregi és székletmintát elemzett annak megértése érdekében, hogyan terjednek a mikrobák az együtt élő egészséges emberek között, illetve miként jutnak át a szájüregből a bélrendszerbe ugyanazon személy esetében.
Az eredmények szerint az együtt élő emberek bélmikrobiomjának 19 százaléka, míg szájüregi mikrobiomjának 26 százaléka mutatott közös törzseket. Azoknál az embereknél, akik nem éltek egy háztartásban, ezek az arányok mindössze 6, illetve 0 százalékot értek el.
A romantikus partnerek átlagosan szájüregi mikrobáik 44 százalékát osztották meg egymással.
Az emberi bél- és szájüregi mikrobiom milliónyi mikroszkopikus élőlényből áll, köztük baktériumokból, vírusokból, gombákból és parazitákból. Minden ember mikrobiomja egyedi, amelyet számos tényező alakít ki, például a születési környezet, a csecsemőkori táplálás, a hosszú távú étrend és az életmód.
A kutatók szerint a mikrobák cseréje valószínűleg a mindennapi érintkezés és a közös környezet révén történik. Az együtt élők együtt készítik és fogyasztják el az ételeket, közösen használják a fürdőszobát, ami számos lehetőséget teremt a mikroorganizmusok egyik emberről a másikra történő átjutására.
Nicola Segata, a Trenti Egyetem számítógépes biológusa és a tanulmány vezető szerzője szerint régóta ismert, hogy az étrend és az életmódbeli tényezők képesek megváltoztatni a mikrobiom összetételét. Ugyanakkor ezek a hatások azokra a mikrobákra érvényesülnek, amelyek már jelen vannak a szervezetben.
A kutató szerint a valódi kérdés az, hogy ezek a mikrobák eredetileg honnan származnak.
A könnyebben terjedő mikrobák gyakran betegségekhez kapcsolódnak
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy a szájüregi mikrobiom csak kis mértékben bizonyult átadhatóbbnak, mint a bélmikrobiom.
Segata szerint ez arra utal, hogy a mikrobák többsége szinte mindenhol jelen van, és a mikrobaátadás rendkívül gyakori jelenség. A mikrobiom végső összetételét azonban inkább az határozza meg, hogy az emberi szervezet mennyire fogadja be és engedi megtelepedni az adott baktériumokat.
A kutatók azt is megállapították, hogy azok a mikrobák, amelyek a legkönnyebben terjednek emberről emberre, gyakrabban kapcsolódnak egészségügyi problémákhoz. Különösen a 2-es típusú cukorbetegséggel és általánosságban a kedvezőtlen kardiometabolikus egészségi állapottal mutattak összefüggést.
A szájüregben a legkönnyebben átadható fajok között két olyan mikroorganizmus is szerepelt, amelyeket vastagbélrákkal hoztak összefüggésbe. Emellett több opportunista kórokozót is azonosítottak, amelyek legyengült immunrendszerű embereknél súlyos megbetegedéseket okozhatnak.
A tanulmány szerzői szerint ez arra utalhat, hogy a betegségekhez kapcsolódó mikrobák olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek elősegítik a könnyebb terjedést vagy megkönnyítik számukra az új gazdaszervezetek kolonizálását.
„Nehéz pontosan megmondani, mi áll a háttérben, de elképzelhető, hogy ez a stressztűrő képességükkel függ össze” – mondta Heidrich. „Ugyanazok a tulajdonságok, amelyek segítik őket az emberek közötti terjedés során, hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy jobban boldoguljanak a betegségekkel összefüggő gyulladásos környezetben.”
A kutatók szerint az eredmények a jövőben hozzájárulhatnak a mikrobiom-alapú kezelések fejlesztéséhez is. Ide tartoznak a probiotikus terápiák és a székletmikrobiom-transzplantációs eljárások, amelyek egyre fontosabb szerepet töltenek be a modern orvoslásban.
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Moebelverkauf ch from Pixabay
