A kép csak illusztráció (Forrás: Wikimedia)
A Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége a 2025-ös téli időszakban nagyszabású, ökológiai célú beavatkozást hajtott végre Csongrád-Csanád vármegye több vízterületén. A november közepétől december 19-ig tartó munkálatok során két holtágban és egy víztározón összesen 7290 kilogramm törpeharcsát fogtak ki, olvasható a szervezet Facebook oldalán.
A cél egyértelmű volt: mérsékelni az invazív faj túlszaporodását, javítani a vizek ökológiai állapotát, és hosszabb távon kedvezőbb feltételeket teremteni az őshonos halállomány és a horgászok számára.
Jelentős fogások az Atkai-, a Mártélyi-holtágon és a Maty-éri víztározón
Az Atkai-holtágban 2024-ben kiemelkedő eredmények születtek, ahol az év során 10 350 kilogramm törpeharcsát emeltek ki. A holtág alacsony vízállása kedvezett a munkának, 2025-ben pedig az első két vasárnapon egyaránt 20-20 mázsás fogással indult az év. Ezt követően a mennyiség visszaesett, a teljes kifogott tömeg végül 5280 kilogramm lett.
A Maty-éri víztározón továbbra is számottevő a törpeharcsa jelenléte, ezért 2025-ben is kihelyezték a fajra specializált varsákat. Az itt végzett munka eredményeként a fogás az előző évhez képest a felére csökkent, mindössze 310 kilogramm törpeharcsa került kiemelésre.
A Mártélyi-holtágon, a helyi horgászegyesület megbízásából, 1700 kilogramm törpeharcsát fogtak ki. A szövetség bízik abban, hogy az ökológiai célú beavatkozás hatásai a horgászszezonban is érezhetőek lesznek, és kevesebb törpeharcsa jelenik majd meg a horgokon.
Miért veszélyes a törpeharcsa Magyarországon
A törpeharcsa Magyarországon invazív fajnak számít. Észak-Amerikából került Európába, majd rendkívüli alkalmazkodóképességének és gyors szaporodásának köszönhetően sok vízterületen tömegesen elterjedt. Jelenléte komoly problémát jelent, mert kiszorítja az őshonos halakat élőhelyeikről, és erős versenyt teremt a táplálékért.
Ez a halfaj nemcsak a táplálékot fogyasztja el más fajok elől, hanem megeszi azok ikráit és ivadékait is, közvetlenül veszélyeztetve az utánpótlást. Tömeges elszaporodása kisebb vizekben oxigénhiányt okozhat, rontja a vízminőséget, és hosszabb távon átalakítja az egész vízi ökoszisztémát. Tüskés teste miatt kevés természetes ragadozója van, ami tovább növeli túlélési esélyeit.
A horgászok számára is mindennapos gondot jelent, mert gyakran tömegesen akad horogra, ellehetetlenítve más halfajok célzott fogását. Az invazív faj terjedése a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet, ezért az állományának szabályozása kiemelt fontosságú. Az ökológiai célú halászat az egyik leghatékonyabb eszköz ennek megfékezésére, és a mostani beavatkozás is ezt a célt szolgálta Csongrád-Csanád vármegye vizein.
Kapcsolódó anyagok:
Klímaváltozás és a Balaton: képesek leszünk alkalmazkodni?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: CC BY-SA 2.5, wikimedia
