A kép csak illusztráció (Forrás: ChatGPT)
A Mars az egyik legígéretesebb célpont az idegen élet nyomainak kutatásában, mégis vannak olyan területei, ahová a jelenlegi nemzetközi szabályok szerint tilos leszállni, belépni vagy kutatást végezni. Ezeket a zónákat „különleges régióknak” és „bizonytalan régióknak” nevezik, és bár tudományos szempontból rendkívül izgalmasak lennének, a szakértők szerint egyelőre jobb, ha érintetlenek maradnak. A tiltás célja nem a kutatás akadályozása, hanem a Mars – és a tudományos eredmények – védelme.
A NASA és a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) már több marsjárót is a vörös bolygóra juttatott, hogy kiderítsék, létezhetett-e vagy létezik-e ma is élet a Marson. A küldetések azonban nem érinthetnek minden területet, mivel bizonyos régiókban fennáll a biológiai szennyezés veszélye, írja az IFLSCIENCE.
Miért léteznek tiltott területek a Marson?
A modern űrkutatás alapjait a hidegháború idején fektették le. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió és az Egyesült Királyság 1967-ben aláírta az ENSZ Világűrszerződését (Outer Space Treaty), amely megtiltja az égitestek feletti szuverenitás igénylését, katonai bázisok létesítését, valamint nukleáris fegyverek alkalmazását az űrben.
A szerződés ennél tovább is megy: külön hangsúlyt fektet arra, hogy az emberiség ne szennyezze be más égitesteket földi eredetű anyagokkal. A dokumentum kimondja, hogy az űrkutatás során el kell kerülni a káros szennyezést, valamint azt is, hogy idegen eredetű anyagok ne veszélyeztessék a Föld környezetét.
Ez a kérdés különösen fontos a Mars esetében. Ha a kutatók valaha élet nyomait találnák, biztosnak kell lenniük abban, hogy nem földi mikroorganizmusokat juttattak oda véletlenül. Egy hamis pozitív eredmény évtizedekre félrevihetné a tudományos kutatást, miközben az is komoly etikai probléma lenne, ha az emberiség akaratlanul elpusztítana egy idegen életformát.
Mik azok a „különleges” és „bizonytalan” régiók?
A Mars kutatására vonatkozó részletes irányelveket a Nemzetközi Tudományos Tanács Űrkutatási Bizottsága (COSPAR) dolgozta ki. A szervezet meghatározta azokat a területeket, ahol a környezeti feltételek – például a hőmérséklet és a nedvesség – elméletileg alkalmasak lehetnek mikrobiális élet fennmaradására.
A COSPAR 2016-os jelentése szerint a „különleges régiók” olyan helyek, ahol reális esély van arra, hogy földi eredetű mikroorganizmusok megtelepedjenek és elszaporodjanak, ha egy űreszköz odajut. Ide tartoznak azok a területek is, ahol nagy a valószínűsége a jelenlegi marsi élet létezésének.
Jelenleg azonban nincs olyan konkrét marsi helyszín, amelyet a mai technológiával elérhető küldetések esetében hivatalosan is különleges régiónak minősítettek volna. Léteznek viszont úgynevezett „bizonytalan régiók”. Ezek közé sorolják például az ismétlődő lejtővonalakat (Recurring Slope Lineae, RSL), amelyek sötét csíkokként jelennek meg szezonálisan a Mars felszínén. Korábban folyékony víz nyomainak tartották őket, de újabb kutatások szerint inkább száraz, szemcsés anyagmozgások eredményei.
A Mars felszíne alatt, 11,5–20 kilométeres mélységben feltételezett vízrétegek is felkeltették a kutatók figyelmét, ám ezek jelenleg elérhetetlenek, és gyakorlatilag lehetetlen lenne szennyezni őket a mai űrtechnológiával.
Miért nem szabad lazítani a szabályokon?
Az idei évben a Perseverance marsjáró a Cheyava Falls térségében, a Bright Angel formációnál olyan lehetséges bioszignatúrákat észlelt, amelyek akár ősi élet nyomaira is utalhatnak. Mielőtt azonban bármilyen következtetést levonnának, a kutatóknak minden más magyarázatot ki kell zárniuk, beleértve a földi szennyezést is.
Egy friss tudományos tanulmány arra figyelmeztet, hogy az a feltételezés, miszerint a földi élet nem képes túlélni a Marson, egyre kevésbé tartható. A Földön folyamatosan fedeznek fel extrém környezetekben élő mikroorganizmusokat, amelyek meglepően hasonló körülményekhez alkalmazkodtak, mint amilyenek a Marson is előfordulhatnak.
A kutatók szerint a bolygóvédelmi szabályok indokolatlan lazítása rontaná az életkeresés hatékonyságát, és növelné az előre irányuló szennyezés kockázatát. Ez nemcsak tudományosan lenne káros, hanem hosszú távon az emberes marskutatást is veszélyeztetné.
A Mars „különleges régióinak” védelme nem akadály, hanem alapfeltétele annak, hogy egyszer valódi bizonyítékot találjunk idegen életre. Amíg nem lehetünk biztosak abban, hogy a földi élet semmiképp sem képes túlélni a vörös bolygón, ezeknek a területeknek érintetlenül kell maradniuk. A türelem ebben az esetben a tudomány legfontosabb eszköze.
(Az alább található cikkek elolvasása révén a fentebb írtak még érdekesebbek lehetnek.)
Kapcsolódó anyagok:
Ősi élet nyomaira utaló jeleket találhatott a Mars felszínén a NASA
Ősi civilizáció nyomai a Marson? – Egyes kutatók szerint nem kizárt
Egy idegen faj nukleáris támadása végzett anno a marslakókkal?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT




