Melyik hőszigetelés fajta a környezetkímélőbb? EPS vagy kőzetgyapot?

A hőszigetelés anyagának kiválasztásakor több tényezőt is mérlegelni szoktunk, például a teljesítményt, az árat, vagy a falazat típusával való összeférhetőséget. A rendszer környezeti hatásaival azonban ritkábban foglalkozunk. Ebben a cikkben meg fogjuk nézni, hogy melyik anyag bizonyul környezetkímélőbbnek: az EPS vagy a kőzetgyapot. 

Miért fontos a megfelelő hőszigetelés kiválasztása a környezet szempontjából?

Sokan csak az árat és a szigetelési képességet nézik, amikor hőszigetelést választanak. Pedig a környezeti hatás is legalább ennyire lényeges! Ha jól szigetelsz, azzal hosszú távon csökkented az épület energiaigényét (fűtés, hűtés), ami egyenesen arányos a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének csökkenésével. Ez már önmagában hatalmas nyereség a bolygónak.

Azonban nem csak a működés, hanem maga a szigetelőanyag élete is számít: az alapanyagtól a gyártáson át a hulladékká válásig tartó teljes folyamatnak van „ökológiai lábnyoma”. Éppen ezért fontos alaposan megnézni, mivel szigetelsz.

Mit kell tudni a kőzetgyapot hőszigetelésről – mint típus?

A kőzetgyapot (ásványgyapot egyik fajtája) alapvetően természetes kőzetekből (pl. bazalt, dolomit) készül, amiket magas hőmérsékleten megolvasztanak, majd szálasítanak. Ezeket a szálakat később tábla formára préselik – különböző kiegészítő anyagok hozzáadása mellett.

• Alapanyagok: Főleg természetes, bőségesen rendelkezésre álló ásványi anyagok.
• Előnyei: Kiemelkedően tűzálló (A1-es tűzvédelmi osztály), kiváló hangszigetelő képességgel bír, és páratechnikai szempontból nyitottabb (jobban „lélegzik”).
• Hátrányai: A gyártása magas energiaigényű a kőzetek megolvasztása miatt, és sokkal nagyobb súlya van, ami növeli a szállítási energiaigényt.

Mit kell tudni az EPS homlokzati szigetelésekről?

Az EPS (expandált polisztirol, köznyelvben hungarocell) kőolajszármazékból, polisztirol gyöngyökből készül. Ezeket vízgőzzel felfújják, majd formába préselik, hogy kialakuljon a hőszigeteléshez ideális tábla.

• Alapanyagok: Kőolaj alapú, tehát nem megújuló forrásból származik.
• Előnyei: Könnyű, ami csökkenti a szállítási költségeket és terhelést. A gyártása jóval kevesebb energiát igényel, mint a kőzetgyapoté. Kiváló hőszigetelő képessége van, az ára pedig kedvező.
• Hátrányai: A normál (fehér) EPS gyúlékonyabb (habár égésgátló adalékokkal látják el), és a szigetelő hatása hosszú távon szennyező gázok felszabadulásával járhat tűz esetén. Nem engedi lélegezni a falat.

Mitől függ, hogy mennyire környezetkímélő egy hőszigetelés, mik a kritikus pontok?

A „környezetkímélő” jelző megítélése nem egyetlen tényezőn múlik, hanem egy komplex életciklus-elemzésen.

• Hőszigetelő képesség: Minél jobb egy rendszer hőszigetelő képessége (minél alacsonyabb a lambda érték), annál kevesebb energiát használsz az épület működtetéséhez. Mindkét anyag előnyös, a grafitos EPS (szürke) és a jobb minőségű kőzetgyapot szinte azonosak ebből a szempontból.
• Tartósság: Ha 50 évig használható egy szigetelés, kisebb az ökológiai lábnyoma, mintha 10 év után cserélni kell, hiszen így kevesebb a gyártani szükséges mennyiség. Mindkét anyagra jellemző, hogy megfelelő beépítés esetén nagyon tartós, így ilyen szempontból sincs különösebb győztes.
• Újrahasznosíthatóság: A kőzetgyapot újrahasznosítható kőzetgyapot termékekké (igaz, ez energiaigényes). Az EPS újrahasznosítása bár jelenleg is megoldott, sok esetben sajnos még mindig lerakóba kerül. Összességében elmondható, hogy mind a két típust újra lehet hasznosítani, ez csak a hajlandóságon múlik. A kőzetgyapottal való munka ugyanakkor ezen a szinten is több energiát igényel.
• Az alapanyagok típusa: Itt a kőzetgyapot (természetes kőzet) a nyertes az EPS (kőolajszármazék) ellenében, ugyanis a kőolaj készletek sokkal gyorsabban fogynak, mint a vulkanikus eredetű kőzetek.
• Az alapanyagok beszerzési lábnyoma: Ha helyi alapanyagokból dolgoznak, kisebb a lábnyom. Mindkét anyag forrása globális, de a kőzetgyapot esetében a kőzetek helyben is bányászhatók.
• Az előállítás energiaigénye: Itt az EPS nyer, mivel a gyártása jóval kevesebb energiát igényel, mint a kőzet olvasztása.
• A szállítás energiaigénye: Az EPS sokkal könnyebb, így kevesebb üzemanyagot igényel a fuvarozása.
• Tűz esetén tanúsított viselkedés: Itt egyértelműen a kőzetgyapot (nem éghető, füstmentes) a nyertes, ami az épületbiztonság szempontjából nem elhanyagolható környezeti és emberi szempont.

Melyik a környezetkímélőbb: az EPS vagy a kőzetgyapot?

Ahogy láthattad, nehéz egyértelmű győztest hirdetni. A kérdés többdimenziós és a mérleg attól függően billen, hogy melyik szempontot tartod a legfontosabbnak.

Ha az alapanyagok származását és az égéskori biztonságot nézed, a kőzetgyapot a zöldebb választás.

Ha azonban a gyártás és a szállítás alacsonyabb energiaigényét veszed alapul (az anyag „beépített energiáját”), akkor az EPS teljesít jobban.

A legfontosabb, hogy mindkét anyag remek szigetelést biztosít, ami a legnagyobb környezeti előny. A különbség köztük „csak” az, hogy hol és mekkora ökológiai lábnyom keletkezik a teljes életciklus során.

Szponzorált tartalom – Hirdetés (x)

Kép forrása: Photo by Kampus Production: pexels