A történelem során a vérhez nagyon sokféleképpen kapcsolódtak az emberek. Mi, nők, ezt a sokféleséget tapasztalhatjuk mind a mai napig - gondoljunk csak arra, hogy bizonyos mértékben még napjainkban is tabutémának számít a menstruáció. De hogyan jutottunk el az ókori véráldozatoktól a mai modern eszközökig és eljárásokig? Következzen a “vértörténelem”!

A vér szerepe az ókorban

Ha ma belépünk egy olyan modern épületbe, mint amilyen a Plazma Centeré is, ahol plazmaferezis-gépek várják az adományozókat, hogy aztán a vérplazma segítségével súlyos balesetek elszenvedőit gyógyítsák vele - talán eszünkbe sem jut, hogy mennyivel másként tekintettek a vérre a régmúlt időkben.

Az ókori egyiptomiak az élet és a lélek hordozójaként tekintettek rá. Nemcsak a vallásban kapott kiemelt szerepet, hanem gyógyászati rituálékban is alkalmazták. Ehhez kapcsolódik a véráldozatok témaköre is, amelynek része volt az is, hogy állati vagy emberi szerveket fogyasztottak rituális céllal, mivel úgy gondolták, hogy ilyen módon az életerő átvihető egyik testből a másikba. Ha pedig a vérátömlesztés jut minderről az eszünkbe, az nagyon is helyénvaló, ugyanis az alapötlet - mint láthatjuk - már ekkor is létezett.

Az ókori Kína is különös tisztelettel fordult a vér felé. A kínaiak szerint a vér maga az életenergia, hiszen az ősöktől örökölt erő egy részét jelentette. Akárcsak az egyiptomiaknál, itt is szerepet kapott a gyógyászatban.

A vérlebocsátás történelmi módszerei

A vérlebocsátást ezer években mérhető ideig alkalmazták különféle betegségek kezelésére. Mai tudásunk szerint ezek az eljárások nem voltak kellően megalapozottak tudományosan, azonban akkoriban ez jelentette a legkorszerűbb módszert többféle kór gyógyítására.

Az ókori Egyiptom, Mezopotámia és India területén már i.e. 1000 körül piócákat és pengéket használtak hozzá. Görögországban és Rómában szintén támogatták az eljárást.

Később a középkori Európában ez az egyik leggyakoribb orvosi beavatkozásnak számított, egészen a 19. századig, amikor is egyre több tudós kezdte megkérdőjelezni a hatékonyságát. Végül a 20. században teljesen háttérbe szorult, köszönhetően a modern orvostudomány fejlődésének.

A vérátömlesztés fontos dátumai

A vérkeringést először 1628-ban nevezték meg. 1665-ben pedig bekövetkezett az első dokumentált vérátömlesztés, amellyel kutyák életét mentették meg Angliában. Két évvel később bárányvért használnak arra, hogy embereken végezzenek vérátömlesztést.

1770-ben fedezik fel, hogy a vér folyékony és szilárd részekre osztható. 1818-ban pedig megtörténik az első sikeres vérátömlesztés ember és ember között. Ezután pedig megállíthatatlanul következett a teljes transzfúzió, a fertőtlenítés és a vércsoportok felfedezése - de ezzel már meg is érkeztünk a modern korba.

Az ‘50-es évektől kezdve tudjuk szétválasztani a vértől a plazmát, majd tíz év múlva már rutinszerűen alkalmazzuk a ferezist. Láthatjuk tehát, hogy a vér hatalmas utat járt be a történelem során, mire elfoglalta méltó helyét az orvostudományban - jól megalapozott kutatásokra építve.

Szponzorált tartalom – Hirdetés (x)

Kép forrása: az ügyfél oldala