Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

gazdasági összeomlás Aled Jones 

Egy, az ipari civilizáció állapotát vizsgáló új tanulmány szerint a mérsékelt övi szigetek biztosítják a legjobb esélyt a túlélésre abban az esetben, ha az általunk ma ismert rendszer összeomlik.

A Sustainability folyóiratban publikált tanulmány arra kereste a választ, hogy hol lehet a legnagyobb eséllyel túlélni azt, ha az emberiség történelme során korábban soha nem látott energiaintenzív ipari tevékenységekre épülő jelen civilizáció nem bírja tovább és összeroskad. Ehhez több szempont alapján vizsgálták a különböző országokat, területeket.

Ezek között a szempontok között volt a terület mezőgazdasági kapacitása, tehát az, hogy mennyire képes ellátni a lakosság magát a helyi földből. Fontos még, hogy mennyi energia előállításához adottak a földrajzi körülmények, főként az, hogy képes-e annyi áramot termelni a terület megújuló forrásokból, amivel el tudja látni a lakosságot. Ezeken felül van-e elég hely arra, hogy elférjen kellő gyártási kapacitáshoz szükséges üzem, és végül, hogy a földrajzi adottságok segítik-e megvédeni a területet a tömeges bevándorlástól.

A SZEMPONTOK ALAPJÁN ELSŐ HELYEN ÚJ-ZÉLAND VÉGZETT, DE A LISTÁN VAN MÉG IZLAND, AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, TASMANIA (AZ AUSZTRÁL SZÖVETSÉGI ÁLLAM) ÉS ÍRORSZÁG.

A legideálisabbként felsorolt öt ország mellett a klíma változásait, az ipart és az energiagazdálkodást figyelembe véve Skandinávia, Patagónia, Észak-Kanada és Oroszország egyes részei szerepelnek még azon területek között, melyek megfelelő óvó élőhelyet biztosíthatnak. Előnyt élveznek a kisebb szélességi körökön, hegyi régiókban fekvő részei is a bolygónak, ám ezek nem eléggé elszigeteltek ahhoz, hogy kellő módon védhetők legyenek a Föld lakhatatlanná vált részéről esetlegesen érkező embertömegek előtt – jegyzi meg a Qubit.

A skandináv országok közül Norvégia például a fejlett ipar, az energiagazdálkodás és a klíma szempontjából tökéletes lenne, a hegyek miatt a nagy tömegek elől is védhető, ám a mezőgazdasági kritériumokat nem teljesíti, mert lakosságarányosan egyszerűen nincs kellő mennyiségű termőföldje. Németország pedig, bár ott az ipar, a klíma, az energia és a mezőgazdaság is megfelel, területi fekvése miatt nem került rá a listára. 

Meglepő, hogy az Egyesült Királyság szerepel az élmezőnyben, mert a szigetország nagyban támaszkodik külföldi beszállítókra iparában, mezőgazdaságában, és sűrűn lakott is.

Az ellenben nem meglepő, hogy Új-Zéland áll az első helyen.

Az óceániai szigetország már a koronavírus kapcsán is megmutatta, hogy milyen gyorsan és hatékonyan képes reagálni a válsághelyzetekre. A világjárvány elleni védekezésben Új-Zéland a legsikeresebb államok között van továbbra is, hogy miért, arról ebben a cikkben írt az Index bővebben.

A világjárvány során mutatott helytállása mellett Új-Zéland a fejlett geotermikus és hidroelektromos energiafelhasználása, a bőséges mezőgazdasági területei és alacsony népsűrűsége miatt is toppozíciót foglalhat el a listán. A Guardian írt nemrég arról, hogy a világ milliárdosai az elmúlt években nagy számban kezdtek el földet felvásárolni Új-Zélandon, ahol bunkereket építtetnek egy közelgő összeomlás esetére.

A Guardiannek nyilatkozó, az Anglia Ruskin Egyetem Globális Fenntarthatósági Intézetének munkatársaként dolgozó Aled Jones professzor szerint szerencsénk van, hogy az elmúlt évtizedekben tapasztalt világméretű krízisek – pénzügyi- és egészségügyi válságok, természeti katasztrófák – nem egyidejűleg csaptak le a bolygónkra. Mindezek mellett a klímaváltozás, a természetpusztítás, a pénzügyi válság, a járványok és a politikai válsághelyzetek, illetve az utóbbiakból kirobbanható háborúk olyan közel sodorták az embert a végítélethez, mint korábban soha.

Vannak feltételezések, melyek szerint az emberi civilizáció egyik napról a másikra véget érhet, ám reálisabbnak tűnik az a hetvenes években előrevetített jóslat, miszerint a következő évtizedben hanyatlás jöhet, majd 2040-re elérjük a csúcspontot, ahol bekövetkezhet a társadalmi összeomlás.

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: pixabay