lyuk Szibériában

Még két hete sincs, hogy hírül adtuk, hatalmas lyuk tátong Szibériában, Észak-Oroszországban most két újabb rejtélyes nyílásra akadtak környékbeliek.

A két újabb misztikus lyuk megjelenésében az először megtaláltra emlékeztet, egyiküket ráadásul éppúgy a Jamal-félszigeten fedezték fel, mint az elsőt.

hirdetés

Az új jamal-félszigeti tölcsér átmérője mintegy 15 méter, a másik lyukat több száz kilométerrel keletre, a Tajmir-félszigeten találták meg. Ennek átmérője megközelítőleg 4 méter, mélységét 60 és 100 méter közé teszik.

Siberian Times információi szerint mindkét képződményre rénszarvaspásztorok bukkantak rá.

Az elsőként felfedezett képződményt július 16-a óta kutatók vizsgálják, mélységét körülbelül 70 méteresre becsülik. Egyikük, Marina Leibman az újabb felfedezések kapcsán így nyilatkozott az Ura.ru nevű portálnak:

Hallottam a második tölcsérről Jamalon, a Taz folyó vidékén, és a képeket is láttam. (...) Kétségtelenül meg kell vizsgálnunk minden ilyen képződményt. Szükségszerűen meg kell állapítanunk az előfordulásuk okát. Minden egyes újabb tölcsér további információkkal szolgál a tudósok számára.

A lyukakat felfedező rénszarvaspásztorok, elmondásaik alapján, állataikkal kishíján belezuhantak a tölcsérbe, hiszen azok épp egy legeltetőútvonalon fekszenek. Ők készítették az első fényképeket is a képződményről, majd továbbították azokat a természettudósok számára.

A szakértőknek – geológusoknak, ökológusoknak és történészeknek – egyelőre még nem sikerült egyértelmű konszenzusra jutniuk a tölcsérek eredetét illetően.

Nem úgy tűnnek, mint emberi kéz munkái, de természeti képződményekhez sem hasonlítanak

– mondta egyikük.

A legésszerűbbnek dr. Chris Fogwill tudós magyarázata tűnik, aki a Sidney Morning Heraldnak azt nyilatkozta, szerinte egy ritka geológiai jelenségről, a pingóról  lehet szó. 

Ennek lényege, hogy a mélyből felpréselődött víz megfagy a föld alatt, az így keletkezett jéglencse kinyomja a felszínt, ami miatt kisebb-nagyobb kiemelkedések születnek. Ezek nagyobb, akár az ötven méteres magasságot is elérő változatait nevezzük pingónak.

Anna Kurcsatova szakértő szerint a földfelszín alatti robbanás a keveredő só, gáz és víz találkozása miatt történhetett. A kutatónő egyértelműen a globális felmelegedést okolja a jelenségért.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás

TOP 5

Ne maradjon le
egy hírről sem

utajovobe.eu
Rendszerezett a fenntartható fejlődés oktatásához is felhasználható tudás. Segíti az oktatók környezeti nevelésének beépítését az oktatott tantárgyakba.

Copyright © 2011 Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel - Útajövőbe.eu. Minden jog fenntartva.
Weboldal programozás, karbantartás SelfMed.pro. Villám tárhely Szerver.eu