A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

Két évvel ezelőtt a globális tengeri felszíni hőmérséklet drámai mértékben megugrott, messze meghaladva az eddigi rekordokat.

A Berni Egyetem friss tanulmánya szerint ilyen szélsőséges hőmérsékleti ugrások nem lennének lehetségesek az éghajlatváltozás hatása nélkül. A kutatás arra is rávilágít, hogy a jelenlegi klímamodellek képesek pontosan szimulálni ezeket a jelenségeket, írja a Berni Egyetem.

hirdetés

Soha nem látott hőmérsékleti rekordok

2023 áprilisa és 2024 márciusa között a tengerek felszíni hőmérséklete minden korábbi rekordot megdöntött, 0,25 Celsius-fokkal meghaladva a korábbi csúcsértékeket. A kutatók számára különösen meglepő volt ez a drasztikus növekedés, mivel az El Niño-jelenség, amely normál esetben felmelegedést idéz elő, ezekben az években nem volt különösen erős.

Ez a fejlemény arra késztette a tudósokat, hogy feltételezzék: vagy az éghajlatváltozás sokkal gyorsabban és erőteljesebben zajlik, mint eddig hitték, vagy más, eddig kevésbé ismert tényezők is szerepet játszanak a tengerfelszíni hőmérséklet emelkedésében.

Ember okozta felmelegedés – az egyetlen magyarázat

A Berni Egyetem Fizikai Intézetének Klíma- és Környezeti Fizikai Tanszékén dolgozó Dr. Jens Terhaar által vezetett kutatás kimutatta, hogy az elmúlt két évben bekövetkezett hőmérsékleti emelkedés egy olyan hőhullám, amely teljes mértékben magyarázható a globális felmelegedés ismert folyamataival. Az eredmények szerint nem szükséges további tényezőket figyelembe venni a jelenség megértéséhez. A tanulmányt a Nature tudományos folyóiratban publikálták.

A kutatók megfigyelési adatokat, statisztikai modelleket és klímaszimulációkat kombinálva számították ki az ilyen hőmérsékleti ugrások valószínűségét. „Eredményeink azt mutatják, hogy egy ilyen hőhullám körülbelül ötszáz évente fordulhat elő a jelenlegi globális felmelegedési trendek mellett” – mondta Terhaar, aki a Berni Egyetem Oeschger Klímakutató Központjában az óceánokat vizsgálja. „Az ember okozta globális felmelegedés kulcsszerepet játszik ezekben az éghajlati változásokban – enélkül ez az esemény gyakorlatilag lehetetlen lett volna.”

A klímamodellek pontosnak bizonyultak

A kutatás azt is igazolta, hogy a klímamodellek képesek pontosan előre jelezni az óceáni hőhullámokat. „Egyes kutatók attól tartottak, hogy a szélsőséges hőmérsékleti ugrás arra utal, hogy még mindig hiányos a klímarendszer működésének megértése, és ezért a jelenlegi klímamodellek sem teljesen megbízhatóak” – mondta Dr. Thomas Frölicher, a tanulmány társszerzője, a Berni Egyetem professzora.

Amennyiben a modellek valóban pontatlanok lettek volna, az veszélyeztette volna a jövőbeli éghajlati előrejelzések megbízhatóságát is. A kutatók azonban 35 különböző klímamodellt elemeztek, és mindegyikben találtak hasonló hőmérsékleti ugrásokat, ami megerősítette, hogy a modellek megfelelően tükrözik az éghajlat változásait.

„Az, hogy a modellek helyesen szimulálták ezt a hőmérsékleti ugrást, növeli a bizalmunkat abban, hogy megbízhatóan alkalmazhatók a múlt és a jövő klímájának előrejelzésére is” – magyarázta Frölicher.

Mi következik a hőmérséklet hirtelen emelkedése után?

A klímamodellek nemcsak a 2023/24-es hőhullámot tudták előrejelezni, hanem azt is, hogy 2024 nyarán a hőmérsékletek már nem döntenek újabb rekordokat. Az előrejelzések szerint az óceánok hőmérséklete a következő években nem fog gyorsabban növekedni, hanem az eddigi várakozásoknak megfelelően alakul.

Korábban más tényezőket is felvetettek a hőmérséklet-emelkedés lehetséges magyarázataként, például a légköri aeroszolok csökkenését. A tengerészeti üzemanyagok alacsonyabb kéntartalma miatt kevesebb aeroszol kerül a légkörbe, ami csökkenti a napsugárzást visszaverő felhők mennyiségét, így több hő maradhat az óceánokban.

„Nem zárhatjuk ki, hogy ezek a tényezők is közrejátszottak a hőmérsékleti ugrásban” – mondta Dr. Friedrich Burger, a tanulmány társszerzője –, „de a klímamodellek azt mutatják, hogy az extrém növekedés ezek nélkül is lehetséges.”

A következtetés: az emberi hatás tagadhatatlan

Bár az elmúlt években számos spekuláció született az óceánok hirtelen felmelegedésének okairól, a Berni Egyetem kutatása egyértelműen megerősítette, hogy az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés a legfőbb magyarázat. A klímamodellek nemcsak hogy pontosak, de segítenek abban is, hogy felkészüljünk a jövőbeli szélsőséges éghajlati eseményekre.

A kérdés már nem az, hogy létezik-e éghajlatváltozás, hanem az, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tudunk reagálni a következményeire.