A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Természetes műanyagfaló enzimet turbóztak fel.
Korunk egyik legnyomasztóbb környezeti problémája a magától nem lebomló és kellő mennyiségben nem újrahasznosítható műanyag tömegtermelése, és az, hogy az ilyen anyagok mikroműanyagokká szétesve kerülnek be a forognak bioszférában.
A tudomány folyamatosan keresi a műanyagokat természetes úton lebontó mikroorganizmusokat és enzimeket, hosszú távon minden ilyen felfedezés kulcsfontosságú lehet az emberiség túlélése szempontjából.
Hetek alatt képes a lebontásra az új enzim
A Texasi Egyetem Nature magazinban közölt beszámolójában egy olyan enzimet mutat be, amely az eddig megszokott évek helyett képes hetek, vagy adott esetben akár 24 óra alatt lebontani a polietilén-tereftalátot, közismertebb nevén PET-et.
FAST-Petáz enzim
A FAST-Petáz enzimet a műanyagevő baktériumokban előforduló természetes PET-lebontó petáz enzim átdolgozásával állították elő. Az újratervezés során öt ponton módosították, amitől aktívabb, stabilabb és ellenállóbb lett (ezeket a tulajdonságait a FAST betűszóban rejtették el: funkcionális, aktív, stabil és toleráns).
A tesztek során 51 különböző PET-tárolóeszközt és vizespalackot bontottak le a FAST-Petáz segítségével. Az enzim az elé dobott tárgyakat 50 Celsius-fok alatt sikeresen lebontotta. Miután az enzim a műanyag hosszú molekulaláncait depolimerizálta, vagyis alkotóegységekre szedte, ezeket repolimerizálták és újból műanyaggá alakították.
Ha a környezet megtisztításában gondolkodunk, olyan enzim kell, ami a környezetben megszokott hőmérsékleten működőképes, és ez az, amiben nagy előnyünk van
– mondta Hal Alper kémikus, aki szerint a felfedezésük lehetőséget ad a nagyvállalatoknak, hogy saját maguk intézzék az általuk használt műanyagok újrahasznosítását.
A PET-et üdítők és más folyadékok palackozására használják széles körben, de ez a műanyagtípus csak a globális termelés 12 százalékát jelenti.
A szakemberek szerint az eredmény azért ad okot bizakodásra, mivel az új enzim maga a jövő, amiben a kémia, a mesterséges intelligencia és a szintetikus biológia ötvöződik. Ezzel közelebb került nap, amikor az új szintetikus anyagok minden műanyagot felfalnak
Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: Artem Beliaikin fotója a Pexels oldaláról