Sokkoló felfedezést tettek az Északi-sarkon

Az Északi-sarkvidék már régen nem érintetlen vidék, egy új tanulmány szerint műanyag-szennyezettsége a sűrűn lakott területekéhez hasonlít, és ennek a klímaváltozásra is hatása lehet. 

Mikroműanyagok magas koncentrációja található a tengervízben, a tengerfenéken, a lakatlan partszakaszokon, a folyókban, sőt még a jégben és a hóban is - írták a bremerhaveni Alfred Wegeren Kutatóintézet (AWI) tudósai a Nature Reviews Earth & Environment című szaklap keddi számában.

Az AWI kutatói norvég, kanadai és holland kollégáikkal együtt értékelték az adatokat.

ÖSSZEFOGLALÓJUK SZERINT ÉVENTE MINTEGY 19-23 MILLIÓ TONNA MŰANYAG HULLADÉK KERÜL A VILÁG VIZEIBE, AMI PERCENKÉNT KÉT TEHERAUTÓ RAKOMÁNYÁNAK FELEL MEG.

Mivel a műanyag különösen stabil, felhalmozódik az óceánokban, és idővel egyre kisebb szemcsékre esik szét. A tudósok szerint a szemétáradat tovább erősödik: 2045-ig ugyanis a világ műanyagtermelése várhatóan megduplázódik.

Az Északi-sarkvidék európai részén a műanyagszemét nagy része a halászatból származik, a hálókat és a köteleket szándékosan dobják a tengerbe, vagy a vízbe vesznek. Nemcsak a sarkvidéki települések, de távolabbi vidékek szemete is szennyezi a környező tengereket: az Atlanti-óceán, valamint a Bering-szoroson keresztül a Csendes-óceán északi részének áramlatai is hozzájárulnak a műanyagszemét felhalmozódásához.

A folyók - köztük Szibéria folyamai - magukkal sodorják a műanyaghulladékot a sarkvidék felé, és a levegőben található műanyag-mikroszemcsék is elérik az Arktiszt. A műanyagszennyezésnek az Északi-sarkvidék tengeri élőlényeire gyakorolt hatását keveset vizsgálták, de sok minden szól amellett, hogy a következmények hasonlóan súlyosak, mint a jobban kutatott vidékeken - mondta el Melanie Bergmann, a AWI biológusa, a tanulmány társszerzője.

VALÓSZÍNŰ, HOGY A MŰANYAGSZEMÉT AZ ARKTISZ ÉLŐLÉNYEINEK NÖVEKEDÉSÉT ÉS SZAPORODÁSÁT IS AKADÁLYOZZA, SZÖVETEIKBEN GYULLADÁSOS REAKCIÓT VÁLT KI.

A mikroműanyagok emellett a klímaváltozáshoz is hozzájárulhatnak.

Itt sürgős kutatásra van szükség, mivel az első vizsgálatok arra utalnak, hogy a mikorműanyagok megváltoztatják a tengeri jég és a hó tulajdonságait"

- magyarázta Bergmann.

A jég a benne lévő sötét szemcsék miatt több napfényt vesz fel, ez felgyorsítja az olvadást, ami viszont erősíti a globális felmelegedést. Ezenkívül a levegőben lévő műanyagcsemcsék kondenzációs magokat képeznek, melyekből felhő és csapadék lehet, ennek az időjárásra, hosszú távon a klímára is hatása lehet. A műanyagáradat olyan ökoszisztémákat sújt, amelyek már enélkül is rendkívüli terhelésnek vannak kitéve - hangsúlyozta Bergmann.

Az Északi-sarkkör a klímaváltozás következtében háromszor gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat! 

Kapcsolódó anyagok: 

NANOMÉRETŰVÉ ALAKÍTJÁK A MIKROMŰANYAGOKAT AZ ANTARKTISZI KRILLEK

REKORDMENNYISÉGŰ MIKROMŰANYAG ÚSZIK A FÖLDKÖZI-TENGERBEN

ELJUTOTTUNK ODA, HOGY ESŐ HELYETT LASSAN MŰANYAG HULLIK AZ ÉGBŐL