Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

lisztkukac műanyaghulladék lebontása 

Természetes, bár annál szokatlanabb megoldást találtak a Stanford és Beihang Egyetem kutatói a műanyaghulladék felszámolására – számol be friss kutatási eredményekről Anja Malawi Brandon kutató a CNN-nek.

A kutatás bebizonyította, hogy a lisztbogarak lárvái, a lisztkukacok emésztőrendszerében élő mikroorganizmusok képesek a polipropilén lebontására, így többek között autóalkatrészek, textilek és mikroműanyagok emésztésére.

A műanyagszennyezésben egyébként nem a polipropilén, hanem csomagolóanyagok, a polietilén és a polietilén-tereftalát jelentik a legnagyobb veszélyt.

WEI-MIN WU, A STANFORD EGYETEM MÉRNÖKE FORRADALMINAK, AZ ÉVTIZED ÁTTÖRÉSEKÉNT ÍRTA LE A FELFEDEZÉST. 

A kutatás alapján 100 lisztkukac 34-39 milligramm műanyag elfogyasztására képes naponta, ami egy tabletta súlyának felel meg.

A lárvák szén-dioxidra, biomasszára és lebomló anyagokra bontják az egyes műanyagokat.

Nemcsak a lisztkukacok, de az indiai selyemhernyók lárvái is képesek ezeknek a hulladékoknak a lebontására.

Az Egyesült Államokban évente 33 millió tonna műanyag kerül a szemétbe, melynek csupán a 10 százalékát hasznosítják újra.

Erre részleges megoldást jelenthetnek a lisztkukacok, azonban a kutatás nem kínál megoldást a kifejlett rovarok elszaporodására.

Forrás- A nyitókép forrása: Anja Malawi Brandon