Dollármilliók hevernek a tengerek és óceánok fenekén, csak felszínre kell hozni azokat. Igaz, nemcsak hajókkal elsüllyedt kincsek, hanem tényleges hajók formájában. A hajóroncsok fémipari újrahasznosítása évről évre növekvő üzlet.
Ám az elsüllyedt tengeri járművek maradványait hamarabb dézsmálják meg az illegális fémvadászok, mint az arra – nemzetközi jogi megállapodások alapján – jogosultak.
Tavaly kisebb diplomáciai perpatvart okozott az Egyesült Királyság és Indonézia között egy furcsa fémlopási ügy. A Jáva-tengeren 1942-ben hat angol és holland tengeri hadihajó – köztük egy tengeralattjáró – merült hullámsírba. A feszültséget az okozta, hogy
az elsüllyesztett járműveket lényegében szétlopták azok, akik a felszínre emelt fémalkatrészeket később illegális úton értékesítik, illetve hasznosítják.
Az indonéz fél azzal védekezett: nem tartja feladatának, hogy más nemzetek elsüllyedt hadihajóinak védelmére bármilyen erőforrást is áldozzon. Az eset nem egyedi. A hajóroncsbiznisz illegális formájában bizonytalan nagyságrendű, de hatalmas pénzt hoz a jogilag megalapozott változata mellett.
A felszínen olyan, mint a cukorka
Nagy üzlet a hajóroncs-kereskedelem a világon, különösen Ázsiában.
A kontinens szegényebb országaiban rengeteg képzetlen, a társadalom szegényebb rétegéből kikerülő embernek adnak munkát a roncsbontók.
A világ legveszélyesebb munkahelyei közé tartozó, évente számos halálos balesetet jelentő hajóbontókban darabjaira szedik szét még a leghatalmasabb tankereket is. A fémhulladék jelentős része hasznosul, beolvasztás vagy más eljárás révén.
Ezekbe a bontókba nagyrészt legális úton jönnek a hajóroncsok. Például az idei év első negyedévében globálisan 196 hajóroncsot értékesítettek, melyből 128 darab India, Pakisztán és Banglades partjain végezte, hogy alkatrészeik egy része újrahasznosuljon.
Addig azonban, míg az egyezményeken nyugvó hajóroncs-kereskedelem nagyjából nyomon követhető és rendezett keretek között zajlik, a roncsok adásvétele pedig olyan, mint bármely más kereskedelmi ügylet, a mélyben más dolgok zajlanak. Az illegális fémkereskedők jóval a biztonságos búvárkodási mélység alá is lemennek, ha a tenger fenekén ígéretes zsákmány nyugszik.
Acélország az oka
A tengerekben nyugvó hajóroncsok hasznosítására irányuló, részben illegális fémkereskedelmet az országok, elsősorban Kína féméhsége mozgatja. Ugyanakkor furcsa ellentmondás, hogy
a kiemelt fém mennyisége egyúttal le is nyomja a hajóroncsokért kapható árakat.
A közlekedésből kivont és roncsként értékesített hajók jelentős része teherszállító jármű. Az egyik szállítmányozási cégnél arra panaszkodtak, hogy Kína a piacra öntött olcsó fémtermékeivel letöri a kivont hajók árát is.
Egy 25 ezer tonnás szénszállítóért 3,6 millió dollárral kevesebbet kapott a vállalat, mint egy 8 hónappal korábbi, hasonló, leselejtezett hajó értékesítésekor.
A fém árát az utóbbi években Kína exportnövekedése nyomta le. Az ország 2016-ban 106 millió tonna acélt exportált, ami kétszerese a második legnagyobb acélszállító ország, Japán teljesítményének, és a negyedét teszi ki a fém 2015-ös globális kereskedelmi mennyiségének.
Kína 220 országot lát el acéllal, és erős árdiktáló pozícióban van.
Ritka fém
Bár a tengerben pihenő hajóroncsok illegális bontásának és kereskedelmének volumene nem ismert, az biztosra vehető, hogy abban kínai és malajziai érdekeltségek egyaránt jelen vannak. Egyes számítások szerint,
egy hadihajó roncsából átlagosan 1,5 millió dollár (kb. 400 millió forint) érékű fém nyerhető ki.
Különösen értékesnek számít a roncs, ha tartalmaz sárgarezet is, melynek 2600 dollár körül alakul tonnánkénti ára. A rézhuzalokért pedig akár 6000 dolláros tonnánkénti árat is megadnak.
Egy-egy roncs elbontása hosszú folyamat. Az elsüllyedt hadihajók illegális, tenger alatti szétbontása, nagyjából az elmúlt 2 évben öltött ijesztő méreteket. Megerősítést nyert, hogy a fémroncsvadászok néhány hét alatt egy hatalmas, 8000 tonnás hadihajót is teljesen szétkaptak.
Az Egyesült Államok több bizottságot is küldött Indonéziába, hogy tájékozódjanak arról, hogyan lehetne ezeket az USA számára kegyeleti okokból is fontos roncsokat megvédeni.
Konkrét cselekvési terv ezzel kapcsolatban egyelőre nem született. Az biztos, hogy az elsüllyedt hadihajók feletti vízfelszínen egyre többször tűnnek fel markólóval felszerelt hajók, és horgonyoznak le ott napokra.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
MIÉRT NEM OMLOTT MÉG ÖSSZE EGY CSOMÓ TÖBB EZER ÉVES RÓMAI ÉPÜLET?
Forrás - Nyitókép: A világ legveszélyesebb munkái közé tartozik a leselejtezett hajók bontása, Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Christian Hager
TOP 5
