Város / Közlekedés
Sokan undorodnak a gilisztától, pedig nagyon hasznos állat az ember számára. De mit keresnek a bécsi lakásokban?
David és Thomas Witzeneder, mikor az osztrák fővárosba költözött vidékről, megelégelte a látványt, jobb megoldás hiányában mennyi konyhai hulladékot dobál ki a lakosság a szemétbe.
hirdetés
Elhatározták, hogy megoldják ezt a problémát, és készítenek egy olyan komposztálót, melybe gilisztákat költöztetve humusszá dolgozzák az egyébként kukába és így kárba vesző hulladékot.
A termék nem várt fogadtatásra talált, olyan jól sikerült, hogy belevágtak a kereskedelmi forgalmazásába.
Bár egy kicsit drágánaknak találjuk az árát, hisz az ülőalkalmatosságként is használható komposztáló kb. 280 euróba kerül, míg hozzá a giliszták majdnem 40-be, az osztrákok veszik.
Egyrészt azért, mert a helyi viszonyokat figyelembe véve nem drága a bútorként is funkcionáló termék, illetve nem olcsó a virágföld sem, másrészt elkél a tápanyagdús komposzt a lakásokban lévő virágoknak vagy az erkélyeken és a folyosókon termesztendő paradicsomnak, paprikának, fűszernövényeknek is. Ugyanígy a városi kertekben is, ahol szintén nagy szükség van évről évre a humuszra.
A házi komposztáló pár éven belül behozza az árát, így felfogható egyfajta befektetésként is, hisz használata révén a konyhai hulladékból hasznos dolgot állíthatnak elő a bécsi lakosok. Olyan termőföldet, amiért egyébként minden évben fizetni kellene.
A ládában ideális esetben 1000 giliszta is megél, feldolgozva naponta kb. 150 gramm zöld hulladékot, mely egy ember átlagos hulladék-termelésének felel meg ugyanezen időszakon belül.
Természetesen ez csak egy megoldás a sok közül, hogyan lehet hulladék nélkül élni. Akit más megoldás is érdekel, ide kattintva olvashat további ötletekről, hogyan lehet visszafogni hulladéktermelésünket, egyáltalán gazdaságosabban és fenntarthatóbban élni, és ezáltal még pénzt is megspórolni.
A zöld hulladék visszaforgatása minden városban súlyos probléma, annak tükrében pedig, hogy egyre jobban pusztul a termőföldjeink humusztartalma, húsba vágó kérdés is. Egyes elemzések szerint ugyanis már 2030-ra kimerülhetnek a földjeink, az pedig súlyos következményekkel, az élelmiszerárak növekedésével és akár éhezéssel is járhat.
Más kérdés, hogy az élelmiszerárak egyébként is emelkednek 30-50 éve, ennek okáról azonban azokat az élelmiszergyártó nagyvállalatokat kellene megkérdezni, melyek kezében összpontosul az élelmiszeripar.
Ha bárki teheti, leválhat a rendszerről, és vidéken egy kertes házban megtermelheti zöldségei és gyümölcsei javát, ráadásul akár vegyszermentesen is. Aki pedig a városban él, ugyanezen okból vagy célból üzemeltethet vagy tagja lehet egy olyan városi kertnek, mely szintén sok zöldséggel és gyümölccsel láthatja el az embert.
E termékekért természetesen fizetni se kell, és a giliszták is jóllaknak...
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó anyagaink:
2030-RA AZ EMBERISÉG LEHÚZHATJA A ROLÓT
HÁROM ALAPVETŐ TIPP, HOGYAN CSÖKKENTHETED JELENTŐSEN A HAVI KIADÁSAID!
TOP 5
EU társadalom és jog
Város / Közlekedés
