Első elolvasásra talán megütközünk az Urban Death Project programon. Sokak szerint azonban nem is olyan rossz ötlet, így a megvalósításba belevágna a zöld temetéssel foglalkozó cég.
Egy seattle-i nonprofit társaság szeretne az első olyan szervezet lenni a világon, amely emberi komposztálást kínál a temetés vagy a hamvasztás helyett. Az elhunytakból így tápanyagban gazdag talaj lenne, amelyet virágok, fák vagy élelmiszernövények termesztéséhez lehetne használni.
A Városi halál programot (Urban Death Project) egy seattle-i építész, Katrina Spade álmodta meg 2011-ben. Spade a komposztálást a temetés és a hamvasztás jelentős, egészséges és ökológiai alternatívájának tekinti. Spade szerint az emberi komposztáláshoz ugyanazokat a folyamatokat használnák fel, amelyeket jelenleg az állati maradványok komposztálásánál.
„Az elképzelés lényege, hogy a halottat visszaadjuk a városnak” – mondta Spade. Azt is elmondta, reméli, hogy három éven belül működni fog a szolgáltatás. A tervnek azonban jelentős törvényi és szabályozási akadályai vannak (például az USA sok államában tilos koporsó nélkül eltemetni a halottakat), amelyeket először el kell hárítani.
Az épületterv már megvan
Noha Spade és munkatársai már megtervezték az emberi komposztáló létesítményt, a csoport jelenleg még gyűjti az adományokat terve megvalósításához és keresi az építéshez megfelelő helyet.
A Városi halál program keretében a halottakat egy háromemeletes betonmag belsejében komposztálnák. A magot több tér venné körül, ahol a hozzátartozók imádkozhatnának, gondolhatnának az elhunytra vagy egyszerűen csak csendben üldögélhetnének.
Az épületbe érkező holttesteket a végső búcsúig, maximum 10 napig hűtőben tartanák. A balzsamozás szükségtelen, hiszen a minél gyorsabb lebomlás a cél.
A komposztot hazavihetnék a hozzátartozók
A szertartás után – legyen az vallásos vagy polgári – a barátok és a családtagok segítségével helyeznék el a halottat a magban. A temetési menet egy rámpán menne fel a mag tetejéhez, ahol a vászonba csavart holttestet faforgácsból és fűrészporból álló anyagba süllyesztenék. A holttest több hét alatt nagyjából egy köbméter komposzttá alakulna, amely elég egy fa elültetéséhez vagy egy virágágyás kialakításához.
A komposzt az épület alján ürülne ki. Ha hozzátartozók szeretnék, hazavihetnék a komposztot, hogy a kertbe növényeket ültessenek bele. De akár ott is hagyhatnák, és akkor a vállalkozás gondoskodna a komposzt megfelelő helyre – parkokba, sétányokra – szállításáról.
Zöld temetés
Spade elmondta, hogy az emberek többsége pozitívan áll a tervhez. Sokaknak szimpatikus a gondolat, hogy a haláluk után valamilyen szép élőlényben, fában, virágban élnének tovább. A terv nem utolsó sorban egy zöld városi temetkezést tenne lehetővé. Ugyanis a többi temetkezési módszer sokkal környezetszennyezőbb és energiapazarló. A koporsós temetéshez rengeteg fát kell kiirtani, sok fémet is felhasználnak, a hamvasztáskor pedig testenként 160 kilogramm szén-dioxid kerül a levegőbe és 850 köbméter földgázt használnak el.
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
DRÁGA A TEMETKEZÉS? VÁLASZD A ZÖLD MEGOLDÁST!
TEMETKEZZEN BIOURNÁBA! MIÉRT IS NE?
TOP 5
