Egyre nő annak a kockázata, hogy az űrszemét repülőgépeket talál el – figyelmeztetnek a szakértők

Az űrszemét problémája már rég nem csak a Föld körüli pályákon jelent kihívást. A szakértők szerint egyre reálisabb annak az esélye, hogy visszatérő űreszközök darabjai a légtérben haladó repülőgépeket veszélyeztessék. A kérdés ma már nem az, hogy létezik-e kockázat, hanem az, mikor és hogyan kell rá reagálni. 

Átlagosan hetente egyszer történik meg, hogy egy űreszköz vagy annak egy része visszazuhan a Föld légkörébe. Ezek többsége kiégett rakétafokozat vagy olyan műhold, amelynek pályája annyira lecsökkent, hogy belép a légkörbe. Bár az objektumok nagy része a hatalmas hő és a légellenállás miatt elég vagy szétszakad, bizonyos darabok elég sokáig egyben maradhatnak ahhoz, hogy a magasból a Föld felé zuhanjanak. Ezek mérete a porszemektől egészen teljes üzemanyagtartályokig terjedhet, és ez már komoly veszélyt jelenthet.

A kockázat, hogy egy ilyen darab eltaláljon egy repülőgépet, továbbra is alacsony, de mérhető, és a szakértők szerint folyamatosan növekszik. Ennek oka, hogy egyre több műhold és űreszköz kerül pályára, így a visszatérések száma is emelkedik.

Növekvő forgalom az égen és a kockázat számai

Egy 2025 elején publikált tanulmány szerint, amelyet a University of British Columbia kutatói készítettek, 26 százalék az esélye annak, hogy a következő egy évben egy irányítatlanul visszatérő űreszköz a világ legforgalmasabb légtereinek valamelyikén haladjon át. Egy 2020-as vizsgálat arra jutott, hogy 2030-ra akár minden ezredik kereskedelmi járat esetében fennállhat annak az esélye, hogy találkozik lehulló űrszeméttel.

Önmagukban ezek a számok nem tűnnek riasztónak, ám figyelembe kell venni, hogy egyszerre rengeteg repülőgép tartózkodik a levegőben. A kockázat pedig nemcsak az esemény valószínűségéből áll, hanem a következmények súlyosságából is, hiszen egy esetleges találat akár több száz ember életét veszélyeztetheti. Különösen igaz ez a sugárhajtóművek esetében, ahol már egy viszonylag kis méretű törmelék is katasztrófát okozhat.

Benjamin Virgili Bastida, az European Space Agency űrszemét-rendszermérnöke a Space.com-nak elmondta, hogy a repülőgépek jóval kisebb törmelékdarabokra is érzékenyek, mint a felszínen tartózkodó objektumok. Példaként a vulkáni hamut említette, amelynek finom szemcséi komoly veszélyt jelentenek a légi közlekedésre, és szerinte hasonló helyzet állhat elő a visszatérő űrszemét esetében is.

Tanulságok a Long March rakéta esetéből

Az egyik legismertebb eset 2022 novemberében történt, amikor egy kínai Long March 5B rakéta központi fokozata irányítatlanul lépett vissza a légkörbe. A rakéta pályája Spanyolország fölött haladt el, ami több légteret is érintő lezárásokat eredményezett. A mintegy 20 tonnás szerkezet mérete messze meghaladta az átlagos visszatérő űreszközökét, és az eset jól rávilágított arra, milyen nehéz pontos és célzott figyelmeztetéseket adni.

A spanyol légiforgalmi irányítás több mint 300 járatot volt kénytelen késleltetni, törölni vagy átirányítani, miközben a törmelék valójában csak körülbelül öt percig tartózkodott az érintett légtérben. Ez az aránytalanság jól mutatja, mekkora gazdasági és logisztikai következményei vannak a bizonytalanságnak.

Az elmúlt években voltak más közeli esetek is, például egy 2025 nyarán Európa felett visszatérő SpaceX-eszköz, amely szintén légterek ideiglenes lezárásához vezetett. A szakértők szerint eddig szerencsések voltunk, de ez a szerencse nem tarthat örökké.

A problémát súlyosbítja, hogy még az utolsó pályákon is több órás bizonytalanság van a visszatérés időpontját illetően, ami a nagy sebesség miatt több ezer kilométeres eltérést jelenthet a földrajzi helyzetben. A légiforgalmi irányítóknak ilyenkor választaniuk kell a cselekvés hiánya és a hatalmas légterek lezárása között, mindkettő súlyos következményekkel járhat.

A pontosabb előrejelzésekhez több adat szükséges, különösen a légkör felső rétegeiről, ahol a vákuum és a levegő közötti átmenet fokozatos, és nagymértékben függ a hőmérséklettől és a Nap aktivitásától. Ennek feltérképezésére szolgál majd az ESA 2027 végére tervezett DRACO-küldetése, amely több száz szenzor segítségével vizsgálja egy műhold szétesésének minden részletét a visszatérés során.

A nemzetközi együttműködés is kulcsszerepet játszik. Az Inter-Agency Space Debris Coordination Committee éves Re-Entry Campaign gyakorlatai során a világ vezető űrügynökségei közösen elemzik a közelgő visszatéréseket, majd összevetik az előrejelzéseket a valós eseményekkel. A cél olyan szabványok kialakítása, amelyek segítenek eldönteni, mikor indokolt egy légtér lezárása, és mikor nem.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy bár a kockázat növekszik, az átlagos utazóknak nincs okuk aggodalomra. Virgili Bastida szerint az űrszemét által okozott sérülés esélye jóval kisebb, mint számos más, mindennapi kockázat, és a fejlesztések célja éppen az, hogy a jövőben a visszatérések szinte észrevétlenül történjenek.

Kapcsolódó anyagok:

Naponta 1–2 Starlink műhold zuhan vissza a Földre – és ez csak a kezdet

Űrszemétből üzemanyag? Meglepő megoldással állt elő egy brit cég

Egy műhold zuhan a Földre február közepén

A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT