Miért nem égetjük el a szemetet egy vulkánban?

A "költői kérdés" a The Conversation nevű hírportálon jelent meg, és ott is válaszolták meg.

Igaz, hogy a láva elég forró ahhoz, hogy elégesse a szemetünk egy részét. Amikor 2018-ban kitört a Kilauea Hawaiin, a lávafolyamok 2000 Fahrenheit-foknál (1100 Celsius-fok) is forróbbak voltak. Ez forróbb, mint a Vénusz bolygó felszíne, és elég forró ahhoz, hogy sok kőzetet megolvasson. Ugyanolyan forró, mint a hulladékégetők, amelyek általában 1800-2200 F (1000-1200 C) fokon égetik el a szemetet.

De nem minden láva azonos hőmérsékletű. A hawaii kitörések egy bazaltnak nevezett lávatípust hoznak létre. A bazalt sokkal forróbb és folyékonyabb, mint a más vulkánoknál kitörő lávák, például a Washington állambeli Szent Helens-hegynél kitörő láva. A Szent Helens-hegy 2004-2008-as kitörése különben olyan lávakupolát hozott létre, amelynek felszíni hőmérséklete nem érte el a 704 °C-ot.

A hőmérsékleten túl más okok is adottak

Először is, bár a 2000 fokos láva sok szemétben lévő anyagot - beleértve az ételmaradékot, a papírt, a műanyagot, az üveget és néhány fémet - képes megolvasztani, nem elég forró ahhoz, hogy sok más gyakori anyagot, például az acélt, a nikkelt és a vasat is megolvaszthassa.

Másodszor, nem sok olyan vulkán van a Földön, amelynek lávatava, azaz lávával teli tálszerű krátere van, amelybe szemetet dobhatnánk. A Föld több ezer vulkánja közül a tudósok mindössze nyolcról tudnak, amelyeknek aktív lávatava van. Ezek közé tartozik a Kilauea, az antarktiszi Mount Erebus és a Nyiragongo a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A legtöbb aktív vulkán kráterét sziklák és kihűlt láva tölti ki, mint a Szent Helens-hegyet, vagy víz, mint az oregoni Crater-tó.

A harmadik probléma az, hogy a szemét lerakása ebbe a nyolc aktív lávatóba nagyon veszélyes lenne. A tavakat lehűlő lávakéreg borítja, de közvetlenül a kéreg alatt olvadt és intenzíven forró a közeg. Ha sziklák vagy más anyagok esnek a lávató felszínére, akkor azok áttörik a kérget, megszakítják az alatta lévő lávát, és robbanást okoznak.

Ez történt a Kilaueánál 2015-ben: A kráter pereméről sziklatömbök hullottak a lávatóba, majd nagy robbanást okoztak, így a sziklák és láva is kilövelt a kráterből. Bárki, aki szemetet dobna a lávatóba, menekülnie kellene a lángoló szemét és a láva elől.

Mérges gázok

Tegyük fel, hogy a szemetet biztonságosan bele lehetett dobni egy lávatóba: Mi történne a szeméttel?

Amikor a műanyagok, a szemét és a fémek elégnek, sok mérgező gáz szabadul fel belőlük. A vulkánok már most is rengeteg mérgező gázt bocsátanak ki, többek között ként, klórt és szén-dioxidot.

A kéngázok savas ködöt hozhatnak létre, amit „vog”-nak, azaz „vulkáni köd”-nek nevezünk. Ez elpusztíthatja a növényeket és légzési problémákat okozhat a közelben tartózkodó embereknek. Ha ezeket az amúgy is veszélyes vulkáni gázokat összekeverjük a szemetünk elégetéséből származó más gázokkal, a keletkező füst még károsabbá válna a vulkán közelében lévő emberek és növények számára.

Végül, sok őslakos közösség szent helynek tekinti a közeli vulkánokat. A Kilauea Halema'uma'u kráterét például Pele, a tűz hawaii őslakos istennőjének az otthona, annak tekintik, így a kráter környéke szent a hawaii őslakosok számára. A vulkánokba tehát szemetet dobálni hatalmas sértés lenne.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja Facebook oldalunkat! 

Kapcsolódó anyagok:

5 cég felelős a műanyaghulladék-szennyezés 24 százalékáért

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: By Stewart Holmes - Kilauea lava flowing into the sea, CC BY-SA 2.0, wikimedia