Fiatalon vagy mikor vagyunk a legboldogabbak?

Egy kutatócsoport az vizsgálta, mikor vagyunk életünk során a legboldogabbak, írja az IFLScience.

Sokszor hallják a fiatalok, hogy ki kell használni az időt, mert az ember fiatalon a legboldogabb.

Tényleg így lenne?

E kérdésre kereste a választ egy svájci, német kutatócsoport. Átfogó tanulmányukban több mint 400 egyedi mintát és összesen több mint 460 000 résztvevőt vizsgáltak, és azt kutatták, hogy változik a boldogság valakinek az életútja során.

"A szubjektív jóllét három központi összetevőjének változására összpontosítottunk" - magyarázta közleményében Susanne Bücker első szerző. Ez egy jól bevált fogalom a pszichológiában, mely valakinek a saját életével kapcsolatos tapasztalatait és értékelését foglalja magába. Bücker elmondta, hogy a tanulmányhoz a kutatócsoport "az élettel való elégedettségre, a pozitív és a negatív érzelmi állapotokra" koncentrált.

Korábbi kutatások

Az ezzel a megtévesztően egyszerű kérdéssel kapcsolatos korábbi kutatások sok vitát váltottak ki. Az egyik elmélet szerint, amely sokak figyelmét felkeltette, a boldogság U betűt ír le, azaz a jólét a 20-as éveinkben és idősebb korban éri el a csúcspontját, és a középkorban jelentős visszaesés tapasztalható. Egyesek ezt az életközépi válság bizonyítékaként fogják fel, mások viszont nem annyira biztosak ebben.

Az új tanulmány

Azzal, hogy a szubjektív jóllét több aspektusára összpontosítottak, és különböző országokból és kultúrákból származó adatokat vontak be, az új tanulmány szerzői azt remélték, hogy átfogóbb áttekintést kapnak.

Az adatok szerint az élettel való elégedettség 9 és 16 éves kor között csökkent, majd 70 éves korig enyhén nőtt, majd 96 éves korig ismét csökkent.

A második tényező, a pozitív érzelmi állapotok esetében a szerzők általános csökkenést figyeltek meg az egész életpálya során, 9 és 94 éves kor között.

Az utolsó faktor, a negatív érzelmi állapotok, 9 és 22 éves kor között ingadozni látszott, majd a felnőttkor folyamán 60 éves korig csökkent, amikor ismét növekedni kezdett.

Általánosságban elmondható, hogy mind a pozitív, mind a negatív érzelmi állapotok jobban változtak az emberi élet során, mint az élettel való elégedettség. "Összességében a tanulmány pozitív tendenciát jelzett az élet széles időszakában, ha az életelégedettséget és a negatív érzelmi állapotokat nézzük" - foglalta össze Bücker.

Az eredmények nagyjából illeszkednek azokhoz a feltételezésekhez, amelyeket sokan az átlagos emberi életpályáról feltételeznek. A pubertás és a serdülőkor stresszes időszak, tele változással és társadalmi nyomással, így logikus, hogy az életelégedettség ebben az időszakban csökkenhet. Hasonlóképpen, a sokkal idősebb emberek esetében a romló egészségi állapot és a barátok és szeretteik elvesztése hozzájárulhat a jólét csökkenéséhez.

Röviden, nincs egyszerű válasz a cikk elején feltett kérdésre. A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a szubjektív jólléthez hozzájáruló különböző tényezőknek sajátos mintázatuk van az élet során, így a szerzők remélik, hogy ezt fel tudják használni a különböző korcsoportok - különösen a 70 év felettiek, akiknél az általános tendencia a jóllét csökkenése felé mutat.

A tanulmány a Psychological Bulletin című folyóiratban jelent meg.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja Facebook oldalunkat! 

Kapcsolódó anyagok:

Valóban meg lehetne tanulni a boldogságot?

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás:  Photo by Unsplash