A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Az emelkedő olaj- és búzaárak nem egyszerűen segítik a nyersanyagexportőr Kanadát abban, hogy átvészelje az egész világot sújtó gazdasági válságot, hanem még abban is, hogy GDP-növekedéssel jöjjenek ki abból.
Eközben a G7-csoport számos gazdag országa recesszióba kerülhet.
Oroszország februári ukrajnai inváziója miatt a világ búzakészletei megcsappantak, és az orosz nyersolajra vonatkozó nyugati szankciók miatt az olajárak is folyamatosan emelkednek. A világon ez jellemzően nyersanyaghiányt eredményezett, valamint a legtöbb ország recesszióba kerülhet a megváltozott geopolitikai helyzet miatt. Az infláció szinte mindenhol folyamatosan gyorsul, ami a központi bankokat kamatemelésre ösztönzi.
ENNEK EREDMÉNYEKÉPPEN SZÁMOS ORSZÁG A VÁRTNÁL JÓVAL ALACSONYABB IDEI NÖVEKEDÉSSEL SZÁMOLHAT, DE VAN EGY KIVÉTEL: KANADA.
A világ 4. számú olajtermelőjeként és 4. számú búzaexportőreként Kanada abszolút nyertese a jelenlegi helyzetnek. A nyersanyag- és az agrárexport a gazdaság mintegy 10 százalékát teszik ki.
„Ha megnézzük az Oroszország és Ukrajna által exportált árukat, ezek lényegében ugyanaz a kosár, mint amit mi exportálunk”
– mondta Pedro Antunes, a Conference Board of Canada vezető közgazdásza, aki szerint így a kanadai vállalatok és az állam is egyszerre jól jár.
A nyersolaj és a búza ára június végén a keresletet csökkentő globális recesszióval kapcsolatos félelmek miatt visszaesett, de továbbra is elég magas ahhoz, hogy támogassa Kanada gazdaságát, és ellensúlyozza a lakásépítés lassulását.
Nem kérdés a növekedés
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Reuters által megkérdezett közgazdászok előrejelzése szerint Kanada idén a G7-ek élére kerül a gazdasági növekedés tekintetében, miután 2020-ban és 2021-ben – amikor szigorúbb koronavírus-bevezetési korlátozásokat fogadott el – sok társához képest lemaradt.
Áprilisban az IMF előrejelzésében arról írt, hogy Kanada bruttó hazai terméke idén 3,9 százalékkal fog nőni, amivel a G7-ek élén áll, de kissé elmarad a háború előtti 4,1 százalékos előrejelzéstől. Ezzel szemben az IMF az Egyesült Királyság növekedési előrejelzését 4,7 százalékról 3,7 százalékra csökkentette.
MIVEL A GAZDASÁGI KILÁTÁSOK AZÓTA ROMLOTTAK, KÖZGAZDÁSZOK A REUTERSNEK ELMONDTÁK, HOGY A LEGTÖBB G7-ORSZÁG ESETÉBEN MÉG KISEBB NÖVEKEDÉSRE SZÁMÍTANAK, KANADA ESETÉBEN MÉG MINDIG VISZONYLAG ERŐSNEK, 3,4-3,8 SZÁZALÉKOS GDP-NÖVEKEDÉST VÁRNAK IDÉN.
„2022-ben még mindig Kanadát tartjuk a pakli tetején, mivel a (meghosszabbított korlátozások lazítása) és a nyersanyagár-támogatás jobban megugrik”
– mondta Doug Porter, a BMO Capital Markets vezető közgazdásza.
Bajok azért náluk is vannak
A drága nyersanyagok közel 40 éves csúcsra hajtották az inflációt, ami arra kényszerítette a Bank of Canadát, hogy emelje a kamatlábakat, ami megdrágította az üzleti beruházásokat. Ottawa azon lépése, hogy 2030-ig korlátozza a kibocsátást, szintén visszatartja az olajtársaságokat a termelés bővítésétől, ami ezúttal korlátozza a potenciális gazdasági növekedést.
Kanada napi olajtermelése idén várhatóan csak 2–4 százalékkal emelkedik 2021-hez képest a magas árak ellenére – mondta Kevin Birn, az S&P Global Commodity Insights elemzője a Reutersnek.
Mégis, a fordulat 2020-hoz képest, amikor az olajárak összeomlottak, drámai volt az olajtermelő Albertában, amely kedden meglepetésszerűen 3 milliárd amerikai dollár költségvetési többletről számolt be a 2021-22-es pénzügyi évre vonatkozóan.
Egy globális recesszió ugyan csökkenthetné az olajárakat, de a keresletre gyakorolt hatása bizonytalan. Martijn Rats, a Morgan Stanley árupiaci stratégája szerint a nyersolaj iránti kereslet a 2020-as és a 2007–09-es recesszió idején meredeken, 1990–91-ben és 2001-ben viszont szerényebben csökkent. Most az elmúlt napokban ennek nyoma nem volt, az olajárak ismét 120 dollárhoz közeli hordónkénti szinten állnak.
Egyelőre az árak erősek, és a nyersanyagtermelőknek az a plusz előnye, hogy az amerikai dollár erősödik, nem pedig az a tipikusabb helyzet, hogy a kanadai dollár az olajárak emelkedésével felértékelődik, ami a kanadai exportot kevésbé versenyképessé teszi.
A mezőgazdasági termelés is fellendülést mutat. A kanadai mezőgazdasági minisztérium 86,5 millió tonnás gabona- és olajos magvatermést prognosztizál, ami 33 százalékkal több, mint tavaly, amikor a szárazság sújtotta a termelést. Most tehát minden adott, hogy Kanada a válság kevés nyertesének egyike legyen.
Forrás- A nyitókép csak illusztráció, forrás: ElasticComputeFarm képe a Pixabay -en.
TOP 5
