A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai ellenére Kína tovább növelte az idei évi katonai kiadásait, melyek 6,8 százalékkal 1355 milliárd jüanra (bő 200 milliárd dollár) emelkedtek. Közben tavaly a védelmi költségek is mintegy 6,6 százalékkal bővültek.
Hszi Csin-ping kínai elnök egyébként azt tűzte ki célként, hogy 2035-re teljes körű modernizációt hajtanak végre az ország hadseregén.
2050-RE PEDIG KÍNA OLYAN HADERŐVEL RENDELKEZHET, AMELY KÉPES LEHET GYAKORLATILAG MINDEN HÁBORÚT MEGNYERNI.
Ezzel párhuzamosan pedig fokozatosan csökkenhet az amerikai hadsereg technológiai fölénye – írja a portál. Ez azt is jelenti, hogy Washington egyre inkább veszíthet a befolyásából az ázsiai régióban.
Nem meglepő tehát, az USA az elmúlt években tovább emelte a védelmi költségvetését. 2020-ban 721 milliárd dollárt költött az ország a hadseregére, és az összeg idén elérheti a 733 milliárd dollárt is. Ahogy azonban a járvány utáni gazdasági talpra állás megvalósul, Washington várhatóan tovább növeli majd a katonai kiadásait.
A TÖRTÉNELMI TAPASZTALATOK PEDIG ARRA UTALNAK, HOGY EZ A FOLYAMAT A BEFEKTETŐKNEK IS SZÉP PROFITOT HOZHAT.
Miként a portál hangsúlyozza, a FactSet adatai szerint az elmúlt húsz év során az amerikai katonai védelmi szektorhoz köthető részvények megvásárlásával, tartásával, valamint az osztalékok újra-befektetésével
KÖZEL HÁROMSZOR AKKORA HOZAMOT LEHETETT ELÉRNI, MINT AZ S&P 500 RÉSZVÉNYINDEXSZEL ÁLTALÁBAN.
Míg 10 éves távlatban az iShares U.S. Aerospace & Defense ETF nevű, amerikai védelmi vállalatokat tömörítő tőzsdén kereskedett alap hozama 333 százalék volt, addig az S&P 500 index összesített hozama 188 százalék.
HÚSZÉVES TÁVLATBAN VISZONT MÁR 924, ILLETVE 312 SZÁZALÉK.
Az elmúlt két évben viszont a fenti kiugró teljesítmény elmaradt, ami arra utal, hogy jelenleg sokak számára kedvező beszállási lehetőséggel kecsegtet az amerikai védelmi szektor a tőzsdén.
