Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

génszerkesztés CRISPR-technológia katona Kína 

A cím akár egy nyolcvanas évekbeli B kategóriás akciófilm címe is lehetne, egy magas rangú amerikai vezető most pontosan ennek a veszélyére hívta fel a figyelmet – tudósított a Futurism.com.

John Ratcliffe, a tizenhét amerikai titkosszolgálatot összefogó Nemzeti Hírszerzés igazgatója szerint Kína a génszerkesztésben megismert CRISPR-technológiával szuperkatonákká alakítja át fegyveres erőinek tagjait.

Meglepő módon nem ez az egyetlen provokatív vád, amit Ratcliffe említett a Wall Street Journalban megjelent, Kínát az USA és a világ legnagyobb fenyegetéseként beállító vezércikkében.

Természetesen lehetséges, hogy Kínában végeztek emberkísérleteket a technológiával, hiszen a 2018-as CRISPR-bababotrányt is minimum félrenézésével támogatta a kínai kormányzat, de szakértők szerint még a legjobb laboratóriumokban sem sikerült a CRISPR segítségével javítani az emberi képességeken.

Ratcliffe szerint azonban ez lehetséges:

Amerikai hírszerzési források szerint Kína már le is folytatta a Népi Felszabadító Hadsereg tagjain azokat a kísérleteket, amelyekkel biológiailag megnövelt képességű katonákat hoztak létre. Peking hatalomvágyának nincsenek etikai határai.

A cikk nyomán az amerikai NBC kérdésekkel fordult az érintettekhez, de sem Ratcliffe, sem a CIA, sem a kínai kormányzat nem válaszolt a feltett kérdésekre.

Bár korábban kínai katonai vezetők úgy nyilatkoztak, hogy a biotechnológiában hihetetlen katonai potenciál van, gyakorlati szakértők szerint nem a CRISPR által esetleg előállított szuperkatonák jelentik a veszélyt, hanem a módszer rossz célokra történő használata, akár szuperkatonák kutatása közben. 

Amikor valaki elkezd belepiszkálni élő szervezetek genetikájába, annak könnyen lehet nem várt következménye.

– figyelmeztetett az egyikük.

Mint az köztudott, az amerikai fegyveres erőknél is bőven folytak szuperkatona-kísérletek, szupererőt biztosító CRISPR-rel tudomásunk szerint nem.

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: hu.wikipedia.org