A Jaxa tudósai szerint a minták értékes adatokat tartalmaznak. Különösen az aszteroida felszíne alól származók, mivel ezeket nem érték az űrből érkező sugárzás és egyéb környezeti tényezők hatásai.
Josikava Makoto, a Hajabusza-2 misszió projektvezetője szerint a tudósokat elsősorban a talajmintában lévő szerves anyagok elemzése hozza lázba.
"A szerves anyagokból ered a Földön az élet, de még mindig nem tudjuk, honnan származnak. Reméljük, hogy a Hajabusza-2 által lehozott szerves anyagok részleteiből információt kapunk arról, hogyan alakult ki az élet a Földön"
- mondta Josikava.
A tervek szerint a kapszulát Ausztrália egy távoli, ritkán lakott régiójába fogják ledobni az űrből, mintegy 220 ezer kilométernyi távolságból, ami hatalmas kihívást jelent a repülésirányítók számára.
A hőpajzzsal védett kapszula tűzgolyóvá válik, amikor belép a Föld légkörébe 200 kilométer magasságban. Mintegy 10 kilométerrel a felszín felett nyílik ki az ejtőernyője, hogy felkészüljön a landolásra, miközben jeleket továbbít helyzete meghatározásához.
A Jaxa műholdakat, radarokat, drónokat és helikoptereket készít elő a kapszula megtalálásához. Ezek nélkül a mindössze 40 centiméter átmérőjű serpenyőre hasonlító kapszula megkeresése rendkívül nehéz lenne.
A Hajabusza-2 számára ezzel nem ér véget missziója. Miután ledobta a kapszulát, visszatér az űrbe, hogy útnak induljon egy másik kicsi, távoli aszteroida, a 1998KY26 felé. Útja tíz éven át fog tartani.
A 2014 decemberében útnak indított űrszonda 2018 júniusában érte el a Ryugut (japánul: Sárkány Palotája), amelyről több ízben is sikerült - a világon elsőként - felszín alatti mintákat gyűjtenie. Az űrszonda kétszer is landolt a kisbolygó felszínén.
A Ryugu egy C-típusú aszteroida, amelyről a szakemberek úgy vélik, hogy a Naprendszer hajnalán, mintegy 4,6 milliárd éve képződhetett, így olyan szerves anyagokat tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárultak, tehát információkkal szolgálhat az élet keletkezéséről.
