Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

K2-155d játékelmélet Fermi-paradoxon 

Senki sem szeretné, hogy egy fejlettebb civilizáció elsöpörje, ezért nem mindegy, hogy vesszük fel a kapcsolatot.

Mint ismert, a Fermi-paradoxon szerint az univerzum olyan hatalmas, hogy ha csak nagyon elenyésző esély van intelligens élet létrejöttére, akkor is sok többféle földönkívüli civilizációt kellene ismernünk – ehhez képest egyről sem tudunk, de még a kifinomult tudományos eszközök által felismerhető jelek sincsenek.

Eamonn Kerins, a Manchesteri Egyetem munkatársa játékelméleti úton oldotta fel a problémát. A játékelmélet a matematika egyik területe, amely egy ismert és ismeretlen tényezőkből összeálló helyzetben a legjobb döntést és stratégiát kutatja.

Kerins szerint a Fermi-paradoxon esetében az amúgy sem könnyű felderíthetőséghez az társul, hogy az idegenek próbálják elkerülni, hogy fejlettebb civilizációk leigázzák, esetleg kiirtsák őket, így teljesen racionális módon igyekeznek elbújni.

Csillagközi etikett

A szakember szerint a jó kapcsolatfelvételhez vezető jó stratégia ezért a kölcsönös felfedezhetőség, amit úgy érhetünk el, ha egy adott bolygóra fókuszálva üzenünk és hallgatózunk. Egy idegen civilizáció természetesen millió különböző módon kommunikálhat és kutathat, de a Kerins által javasolt módszer ezt leszűkítené olyanokra, akik hozzánk hasonló módokon és stratégia mentén gondolkodnak. A bemutatkozás feladata természetesen arra hárul, aki először fedezi fel a másikat.

A NASA exobolygó-adatbázisa jelenleg 74 élet hordozására alkalmasnak gondolt bolygót tartalmaz, Kerins szerint ezek közül a Bika csillagképben található K2-155 csillag körül keringő szuperföld, a K2-155d. Mivel viszonylag fényes csillag, mi jobban látjuk, mint ők minket.

A játékelmélet szerint a mi dolgunk, hogy jelet küldjünk a K2-155d-hez

– mondja Kerins.

Az persze nem garantált, hogy létezik fogadó fél. Ha azonban a kutatás során, kevésbé fényes csillag körül is találunk lakható bolygót, a feladatunk a bejövő kommunikáció figyelése lesz.

Forrás - Nyitókép forráss: A K2-155d fantáziaképe, NASA/JPL-Caltech/T. Pyle / NASA