Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Antarktiszi dollár utajovobe.eu 

A Föld hatodik kontinensének tartott Antarktisz a világ egyik legcudarabb vidéke. Állandó népessége nincs, "lakosságát" a különböző kutatóállomásokon dolgozó, hetekig, legfeljebb hónapokig ott tartózkodók adják.

A terület sérthetetlenségét - bár egyes országok jogot formálnak egy-egy részére - nemzetközi szerződések garantálják.

Különös, de ezek ellenére, Antarktisznak saját dollárja van, ami ugyan nem valódi pénz a szó hagyományos értelmében, de mégis sokat érhet.

Saját pénz a világ leghidegebb kontinensének?

A kérdés persze magától adódik: minek saját pénz az Antarktisznak úgy, hogy ott nem is igen lehet semmit vásárolni a szó megszokott értelmében? Egyébként is: a kontinens jelenleg senkihez sem tartozik, azaz nincs is olyan hatalom ott, amelynek joga lenne pénzt kibocsátani. A kutatóállomásokon pedig általában azoknak az országoknak a pénzei vannak jelen, melyek az adott bázist fenntartják, és a Déli-sark irányába tartó, exkluzív turistahajókon is vagy a megszokott, nemzetközi valutákkal, vagy akár hitelkártyával is lehet fizetni. 

Egyáltalán, ténylegesen pénz-e az antarktiszi dollár? S honnan ered? 

A kifejezés megszokott értelmében, az antarktiszi dollár bizonyosan nem tekinthető pénznek: sehol nem törvényesítették fizetőeszközként, kibocsátása mögött pedig nem pénzintézet vagy jegybank, hanem egy Brit-Kolumbiában működő kanadai vállalkozás, az Antarctica Overseas Exchange Office áll.

A név nem véletlenül hangzik hivatalosan, és a társaság gondosan ügyelt is arra, hogy az általuk forgalomba hozott "bankók" valóban úgy nézzenek ki, mint amit általában a bankjegyek kapcsán elvárnak az emberek.

Többféle címlet került forgalomba, amik jellemzően kivételesen igényes grafikai tervezéssel jelentek meg.

Vonuló pingvincsapatokat éppúgy látni azokon, mint az USA-hoz tartozó antarktiszi McMurdo kutatóállomást, vagy a 20 dollároson Roald Amundsen norvég utazó-felfedezőt, a Déli-sark első meghódítóját. 

Az antarktiszi dollár még nem hivatalos, ISO-szabványon alapuló devizakódot ("AQD") is kapott. 

Ezek a "dollárok" azonban mégsem számítanak pénznek. Vásárlóértékük nincs, értéküket másnak köszönhetik - ugyanakkor egyes megközelítések szerint mégsem lehet azt mondani azokkal kapcsolatban, hogy ne lenne közük a modern monetáris világhoz.

adoll2.jpg 

Antarktiszi 1 dolláros egy korábbi sorozatból - FORRÁS: BANKNOTE INDEX

Ezek miatt válhat értékessé az antarktiszi "pénz"

Az antarktiszi dollár kibocsátása mögött alapvetően üzleti megfontolás húzódik, annak viszont jól körülhatárolható célja van. A pénzszerű nyomatok első sorozata 1996-ban jelent meg, és azóta számos további sorozat, egészen változatos címletekben - 1, 2, 3, 10, 50 vagy épp 100 dolláros - látott napvilágot. 2007-ben már megjelentek a polimeralapú - speciális műanyagra gyártott - antarktiszi bankjegyek is, szinte olyan magas biztonsági követelményeknek megfeleltetve az új sorozatokat, mint a hagyományos, tényleges pénzekét. 

A numizmatikával foglalkozók többsége szerint a fagyos kontinens dollárjai valóban különleges, a gyűjtők figyelmére számot tartó darabok. 

Az eddig kibocsátott sorozatok nagy része hamar keresett hiánycikké vált, és a ritkább, kisebb példányszámú darabok azóta is jó pénzért forognak a különlegességekre vágyó bankjegygyűjtők körében az online árveréseken vagy aukciós oldalakon.

adoll3.jpg 

Antarktiszi dollár: vásárlóértéke nincs, gyűjteményes értéke nagy lehet - FORRÁS: BANKNOTE INDEX

Ráadásul a pénzszerű bankjegyek kibocsátásához egy nonprofit jellegű cél is kapcsolódik: a vállalkozás az abból befolyt bevétel - jogszabályok mentén meghatározott - részét az antarktiszi térségben zajló környezetvédelmi és hasonló projektek támogatására fordítja.

Az egyes címletek tehát numizmatikai vonatkozásaik miatt különösen értékesek lehetnek. De értékesek lehetnek amiatt is, hogy kibocsátójuk garanciát vállalt arra, hogy az adott sorozat kibocsátásától számított meghatározott évig, névértéken visszaváltja azokat. Ez ugyan önmagában nem feltétlen jelent nyereséget, de így a pénzt idéző kiadványok hasonlatosak egy kamat nélküli befektetési jegyhez, ám magukon hordozzák a váltó bizonyos tulajdonságait is: a kibocsátó kötelezettséget vállal a visszaváltásra, igaz, annak van elévülési ideje.

Így az antarktiszi dollárnál az a sajátos helyzet állhat elő, hogy bár gyűjteményi értékük vélhetően jóval nagyobb mint a névérték - ahogy egy friss magyarországi árverés is mutatja -, bizonyos sorozatok címletei akár denominált értékük alatt is foroghatnak a gyűjtők körében. Erre ugyan nem sok, de elvétve akad példa.

adoll4.jpg 

Antarktiszi dollár - FORRÁS: BANKNOTE INDEX

Így elméleti alapon nem zárható ki az sem, hogy valaki türelmes, bár véges időre, néhány évre korlátozott gyűjtői munkával, de nem a gyűjteménye eladásával, hanem annak névértéken belüli visszaváltásával tesz szert nyereségre antarktiszi dollárokból. Igaz, erre valóban nagyon csekély, inkább csak elvi esély kínálkozik.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - Nyitókép: Egy kis címletű antarktiszi dollár - FORRÁS: BANKNOTE INDEX